A csalás tankönyvi példája: így lopták meg Brüsszelt és Budapestet

Felfüggeszti a hátralévő kifizetést a kormány

A miniszter a Kossuth Rádió Európai idő című műsorának adott interjúban arról beszélt: a 430-450 milliárd forintos metróberuházásból eddig 380 milliárd forintot fizettek ki, a projekt lezárása most is folyik, mivel a magyar támogatás minden évben szerepel a költségvetésben. Az idén még 20 milliárd forintot kellene folyósítani a központi büdzséből Budapestnek, ám ennek a kifizetését felfüggesztik. Amíg ugyanis "nincs pont" az az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálatának végén, és amíg nem tisztázódik a felelősség, addig az államháztartási törvény szerint "Magyarország az adófizetők pénzét nem adhatja oda", miután az ügyben "bűncselekmények sokasága" valószínűsíthető - magyarázta.

Emlékeztetett, hogy a Miniszterelnökség szabálytalansági eljárást indított, amelynek célja, hogy megállapítsák, a magyar állam által biztosított támogatásnál voltak-e csalások. "Vélelmezhetően voltak", hiszen az OLAF-jelentésből látszik: nemcsak az EU-s pénzeknél történt csalás, hanem a magyar államkasszából közvetlenül folyósított forrásoknál is - mondta Lázár János, hozzátéve: a szabálytalanság megállapítása esetén a pénzt vissza kell kérnie a kormánynak Budapesttől.

Így lopták meg Brüsszelt és Budapestet

A tárcavezető szerint leegyszerűsítve az történt, hogy külföldi nagyvállalatok - például a Siemens és az Alstom - "a Fővárosi Önkormányzat vezetésével és a különböző műszaki ellenőrökkel, tervezőkkel összefogtak, és meglopták Brüsszelt és a magyar költségvetést". A "lopás metodikája" sok esetben az volt, hogy a műszaki ellenőr vagy a tervező a megbízó helyett a kivitelező érdekeit szolgálta, "a megbízó pedig nagyvonalúan aláírta a felturbózott összegeket" - mondta.

Budapestnek ez nagyon fog fájni

A Miniszterelnökség vezetője szerint "Demszky Gáborék tevékenysége miatt" azért kerül nehéz helyzetbe a Fővárosi Önkormányzat, mert az EU visszakéri a pénzt, és a magyar állam is tehet így. Nyilvánvalónak nevezte, hogy meg kellene próbálni a külföldi kivitelezőktől visszaszerezni az összegeket, ami a főváros dolga lesz.  Jelezte ugyanakkor: Orbán Viktor miniszterelnök arra utasította a kormány tagjait, hogy minden segítséget - jogit és pénzügyit egyaránt - adjanak meg Budapestnek az ügy rendezésében.

Lázár János összegzése szerint az ügy nemcsak a lopás miatt jelent súlyos bajt, hanem a visszafizetési kötelezettségek miatt, amivel az EU nem fogja megvárni a magyar ügyészségi, bírósági döntést. Ez végső soron komoly anyagi kárt jelent majd a fővárosnak - mondta.

Tarlós: Majdnem minden a 2006-os választások előtt történt

Tarlós István főpolgármester is megszólalt az ügyben, ő főleg a korábbi városvezetés felelősségéről beszélt. Egy kivételével valamennyi szerződés, amelyet az OLAF vitat, a 2010 előtti időszakban született - közölte Tarlós István, hozzátéve: "a legsúlyosabbak, amelyek alapján (...) az OLAF azt állapítja meg, hogy az esetleges veszteségek általa kilencven százalékosnak minősíthető hányada kialakult, azokat még jóval a 2006-os választások előtt kötötték".

A főpolgármester szólt arról, ha lesz olyan európai uniós határozat, amellyel pénzt kérnek vissza, akkor a kormánynak és a fővárosnak mindent meg kell tennie, hogy éljen a jogorvoslati lehetőségekkel.

Az OLAF 4-es metróhoz kapcsolódó jelentése a Fővárosi Önkormányzat honlapján elérhető, itt rághatjuk át magunkat a 157 oldalas dokumentumon, a korábbi cikkeinket az OLAF vizsgálatairól pedig itt olvashatja >>>