Fotó: depositphotos.com

Faxok a történelem süllyesztőjében

Néhány évtizeden belül, de legkésőbb 2050-re vélhetőleg ugyanúgy a történelem szemétdombjára kerülhetnek a levelekkel elárasztott e-mail postafiókok, a semmiből hirtelen felugró pop-up ablakok, valamint az elkeveredett elektronikus dokumentumok utáni időrabló hajsza, mint ahogy a faxok eltűntek hírtelen a hivatalokból a kétezres évek elején – jósolja a Financial Times internetes kiadása.

Ehelyett a hivatalokban hamarosan olyan robotok (botok) jelennek majd meg, melyeket emberi hanggal lehet utasítani, akár arra is, hogy kerítsék elő a rendszerből a munkatársak számára szükséges fájlokat, de arra is alkalmasak lesznek, hogy egyfajta tanácsadói, titkári, vagy éppen tervezői feladatokat lássanak el, meghatározzák majd, mely feladatok élvezzenek elsőbbséget, és melyeket lehet későbbre halasztani, elvégzik majd az idegőrlő, unalmas feladatokat, lehetőséget teremtve ezzel az alkalmazottak számára, hogy azok csak az értékteremtő munkára összpontosítsanak.

A hangvezérelt hivatali robotok az interakcióra is alkalmasak lesznek, miközben végrehajtják a kiadott utasításokat, legyen az akár egy korábban jóváhagyott adásvétel, vagy pénzügyi tranzakció elindítása – mondja Emily He, az Oracle vezető marketingese.

Gondolat-vezérelt irodai alkalmazás

Ugyanakkor hamarosan már arra sem lesz szükség, hogy az alkalmazottak szóban adjanak parancsot a botoknak, ugyanis a Neuralink vagy éppen a Facebook már olyan fejlesztéseken dolgozik, mely lehetővé teszi, hogy az emberi agyba épített komputerrel (brain-computer interfaces) úgynevezett BCI-vel közvetlenül kommunikáljanak a hivatali munkatársak a robotokkal.

Ehhez már csak pár apró elektródára és implantátumra lesz szükség. Jelenleg a BCI-s fejlesztések elsősorban orvosi célokat szolgálnak, a technológia révén például mozgathatóvá válnak a végtagok, de az alkalmazások stimulálhatják az idegrendszert más formában is és más céllal is.

Amennyiben a fejlesztések megbízhatóvá, biztonságosabbá válnak, úgy a hétköznapi alkalmazásuknak sem lesz többé akadálya. A fejbe épített elektródák például dekódolhatják az agyi tevékenységeket, lehetővé téve a gondolatok szöveges megjelenítését, melyet aztán, újabb gondolatátvitellel már e-mail-ben el is lehet küldeni, pontosabban küldetni a gondolat-vezérelt számítógéppel.

Az egyik lehetséges felhasználása az új technológiának a munkatermelékenység fokozása lehet. Olyan cégek, mint például az Asana, a Basecamp, vagy a Trello olyan alkalmazásokkal próbálkoznak, melyek alkalmasak lehetnek a munkahatékonyság fokozására, a munkafolyamatok megosztásakor, vagy éppen a határidők betartásakor.

Mikor vagy hatékony, és mikor fáradt - jelzi majd a komputer

Az idegrendszerbe beépített implantátumok például érzékelhetik, hogy az érintett munkavállaló számára a nap mely időszaka számít a leginkább termékenynek, mikor a leginkább produktív, és ebben az időintervallumban úgy intézi a dolgokat, hogy semmi se akaszthassa meg a folyamatos munkavégzést; például úgy, hogy olyan utasítást küld az illető telefonjára, mely blokkolja a hívásokat. A szenzorok azt is képesek lesznek megmondani, melyek azok a feladattípusok, melyekkel a munkavállaló a leghatékonyabban képes megbirkózni, és azokat részesíti előnyben, ráadásul abban az időszakban, amikor az agyi tevékenység a csúcson van.

A BCI-k arra is jók lesznek, hogy a munkavállaló éppen aktuális közérzetének adekvát utasításokat adjanak. Képesek lesznek összevetni az összes releváns egészségügyi adatot az ideális határértékekkel, legyen az vércukorszint, testhőmérséklet, vagy éppen vérnyomás, és ennek alapján, ha például azt tapasztalják, hogy a munkavállaló stresszes állapotban van, azt javasolhatják, hogy kicsit pihenjen le az illető a céges wellness szobában, vagy ha mindenképpen folytatni kívánja a munkáját, akkor a tervezett e-mailt később, egy sokkal nyugodtabb pillanatban küldje el.

Főnököm a mesterséges intelligencia

A munkahelyi viszonyok, a munkatársi kapcsolatok is javulhatnak 2050-re, mivel a robotok átvehetik azoknak a területeknek az irányítását, kezelését, melyek különösen sok konfliktussal terheltek. Manapság a menedzserek feladata, hogy ellenőrizzék, egy-egy projekt vajon az eredeti ütemterv szerint halad-e, vagy éppen késésben van, pár évtized múlva itt már a robotoké lesz a főszerep, akik vélhetőleg kevesebb súrlódással, összeütközéssel fogják feladatukat végezni.

Az Oracle által elvégzett felmérés szerint a megkérdezettek 64 százaléka jobban bízik a robotokban, mint a menedzserekben, ha például egy költségvetés jóváhagyásáról van szó – mondja Emily He, ilyen esetben szívesebben fordulnak segítségért a mesterséges intelligenciához, míg a menedzsereknek meghagynák azokat a területeket, melyek valóban empátiát igényelnek. Ilyen lehet például annak eldöntése, hogy ki, milyen sebességgel lépkedhet előre a karrierlétrán.

Még az olyan érzékeny esetekben is, mint például a panasztétel, a robotok segítséget nyújthatnak abban, hogy ezek az ügyek átlátható módon oldódjanak meg.

Megfigyelnek, de nem azért, hogy büntessenek

Az alkalmazottak ugyanakkor tarthatnak is a mesterséges intelligenciától, hiszen munkájuk ezáltal sokkal inkább nyomon követhetővé válik. A precízebb ellenőrzésnek azonban nem az a célja, hogy megfigyeljék a munkavállalókat és a gyengébben teljesítőket büntessék – mondja Eli Sutton, a Teramind egyik vezető munkatársa, hanem sokkal inkább az, hogy a felhasználók, vagy az adott szervezeti egységek megértsék, miért is maradt el a teljesítményük a kívánt szinttől, ami aztán a vezetőket arra sarkalhatják, hogy képzéseket tartsanak munkatársaiknak, vagy további alkalmazottakat vegyenek fel.

Egyes vállalatirányítási szoftverek segíthetik a jogi irodákat abban, hogy egyetlen szerződés se mehessen ki anélkül, hogy minden sorát ne ellenőrizték volna, de alkalmas lehet a dokumentumok biometrikus hitelesítésére is.

A robotok észre vehetik azt is, ha egy alkalmazott kockázatot jelentő szerződést köt, és azt a pénzmosásról vagy a terrorizmus finanszírozásáról szóló legfrissebb rendeletekkel azonnal össze is tudják vetni. A szoftver figyelmeztetést is küldhet, ha egy érzékeny dokumentum elhagyja az irodaépületet, akár fizikailag, akár pedig elektronikus formában.

Kérdés persze, hogy mindezeket a változásokat miként fogadják a munkavállalók, hiszen a testbe épített implantátumok bizonyos értelemben már sértik a magánszférájukat; az adatvédelem, így a személyes adatok védelme lényeges lehet ezen a területen. Fontos a kellő egyensúly megteremtése, hogy a munkáltató is jól járjon, de az alkalmazott is „megmaradjon”.

(Financial Times)