Március 23-án jelentette be a Gazdasági Versenyhivatal és a Gazdaságfejlesztési Minisztérium, hogy a kormány nemzetközi példák alapján online árfigyelő adatbázist hoznak létre. A mielőbbi megvalósítás érdekében pedig a tárca és a GVH közös munkacsoportot hozott létre, amelyhez áprilisban az Igazságügyi Minisztérium is csatlakozott. A munkacsoport tevékenységében részt vesz továbbá az Agrárminisztérium és a Központi Statisztikai Hivatal is.
Az árfigyelő adatbázis használata így jelentősen erősíti az átláthatóságot, megismerhetővé teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, megakadályozza a túlárazást. A szolgáltatás végső soron – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a kiskereskedelmi szektorban a piaci verseny fokozásához, összességében pedig elősegíti, hogy az év végére egy számjegyűre mérséklődjön az infláció.
A munkacsoport által kialakított keretrendszer szerint július 1-jén indul az online árfigyelő rendszer, amit a Gazdasági Versenyhivatal működtet majd. Az adatbázis kezdetben több mint 60 termékkategóriában szereplő élelmiszer árát fogja tartalmazni, többek közt: sertéscomb, fehér kenyér, 1,5 százalékos ESL tej, trappista tömbsajt, lédig idared alma, virsli, margarin, vaj, spagetti tészta. Az intézkedés a legnagyobb kereskedelmi üzletláncokra vonatkozik kötelezően, az árfigyelő rendszerbe ugyanis azok a kereskedők kötelesek adatot szolgáltatni, amelyek nettó éves árbevétele meghaladja a 100 milliárd forintot. Az elektronikus rendszerhez ugyanakkor önkéntesen azok a kereskedők is csatlakozhatnak, amelyekre a kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik.
A munkacsoport a megvalósításba bevonta a kötelezően csatlakozó kiskereskedelmi láncokat, illetve a kereskedőket tömörítő szakmai érdekszövetségeket is. Ennek keretében június 6-án, kedden, az Agrárminisztérium épületében a rendszerbe történő adatszolgáltatás menetéről, a rendszer indulás előtti teszteléséről, illetve a további fejlesztési irányokról egyeztettek a munkacsoport és a kiskereskedelmi láncok képviselői.
Nem ilyen napról álmodtak a befektetők. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
