Évtizedes csúcsra ugrott tavaly decemberben a magyarországi infláció. Az árindex 24,5 százalékos drágulást mutatott 2021 utolsó hónapjához képest. Ezen belül az élelmiszerek közel 45 százalékkal drágultak. A kiemelkedő áremelkedés a legfiatalabbakat is érinti. A K&H a hivatalos statisztikai adatok alapján összeállította a gyermekek inflációs kosarát, amelyben helyet kapott a gyümölcsjoghurt, a kakaós csiga, a hamburger, a narancslé, a jégkrém, valamint a hátizsák és a gyerekcipő is.

Ezek a termékek összesen 27 482 forintba kerültek tavaly decemberben, szemben az egy évvel korábbi 22 727 forinttal, vagyis éves szinten 21 százalékkal drágultak a szóban forgó termékek. Még tetemesebb, 31 százalékos az áremelkedés mértéke 2019 decemberéhez képest.

A joghurttól a hamburgeren át a cipőig - így emelkedtek az árak

A gyümölcsjoghurt 206 forintos árral zárta a 2022 évet, ez 36 és 54 százalékos emelkedésnek felel meg az egy és három évvel korábbihoz képest. A kakaós csiga 257 forintba került tavaly decemberben, míg tizenkét hónappal korábban 168 forintot kellett érte fizetni, 2019 végén pedig 142 forintba került. Azaz 53 és 81 százalékos áremelkedést tudhat maga mögött.

A hamburger 1320 forintos ára 46 és 99 százalékos többletet jelent ebben az összevetésben. A 0,9-1 literes dobozos jégkrém ára visszafogottabban, 26 és 42 százalékkal nőtt, 1820 forintra. A hátizsák átlépte a 10 ezer forintos szintet, ami 2021 végéhez viszonyítva 26 százalékos emelkedésnek felel meg. A gyerekcipőknél ment végbe a legmérsékeltebb növekedés: a tavaly decemberi 12 910 forint 13 százalékkal múlja felül a 2021 végi összeget, 2019-hez képest pedig 18 százalékkal kerültek többe.

Zsebpénzt kell emelni, és/vagy tudatos vásárlásra és takarékoskodásra van szükség 

A gyerekinflációs kosár alapján látható, hogy a fiatalok zsebpénzfedezetű kiadásait is érzékenyen érinti az infláció. Ez a szülők számára azt jelenti, hogy vagy kénytelenek az áremelkedés miatt hiányzó összeget pótolni, vagy felkészíteni a gyermeket a tudatos vásárlásra és a takarékoskodásra. Többek között például arra, hogy csak a valóban szükséges dolgokra költsenek és tervezzenek előre.