A belföldi kereslet után jelenleg az infláció az egyik legmeghatározóbb tényező a vállalatok jövedelmezősége szempontjából a K&H nagyvállalati növekedési index szerint, amely a magyarországi, kétmilliárd forint feletti éves árbevétellel rendelkező cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.
„A hazai infláció tavaly szeptemberben lépte át a 20 százalékot, majd januárban 25,7 százalékon tetőzött. Bizakodásra adhat okot, hogy ezt követően egy lassú csökkenés vette kezdetét, de az egyszámjegyű érték még várat magára. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a magyar éves inflációs ráta a 2022-es 15,3 százalékról várhatóan 16,4 százalékra emelkedik idén, majd 2024-ben 4 százalékra csökken. A kétszámjegyű infláció tehát még velünk marad egy ideig, ami nagymértékben meghatározza a nagyvállalatok jövőképét és működését” – mondta el Rajna Gábor, a bank Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.
Nőnek a költségek
Bár tavaly év végén megtorpant azon cégek emelkedő aránya, amelyeket kisebb vagy nagyobb mértékben negatívan érint az infláció, idén a korábbinál is magasabb arányt ért el: jelenleg a cégek 86 százaléka tartja jelentős kihívásnak, szemben az előző negyedévi 67 százalékkal.
A magas infláció következtében leginkább a megnövekedett működési (87 százalék), alapanyag- (71 százalék) és bérköltségek (52 százalék) foglalkoztatják a vállalatokat, de tízből három arról számolt be, hogy a szűkülő belföldi kereslet is nehezíti a mindennapjaikat.
Korlátozásokat hoz a magas infláció
„Az extrém magas inflációs környezet ellenére a nagyvállalatok többségénél nem volt és nem is lesz szükség megszorításokra. Minden negyedik céget azonban olyan jelentősen érint vagy érintett, hogy emiatt már bevezettek intézkedéseket vagy ha még nem, akkor tervezik azt. Ez az átlagosnál sokkal jellemzőbb a nyugat-magyarországi (43 százalék) és a középvállalatokra (30 százalék). Akik már tettek valami lépést az infláció kompenzálására, azok elsősorban a működési költségeket csökkentették a termelés volumenének megtartása mellett, azaz hatékonyságot növeltek (66 százalék), illetve árat emeltek (55 százalék). Utóbbit a cégek közel fele (49 százalék) az inflációnál kisebb mértékben tudta érvényesíteni, míg további 42 százalék teljesen be tudta építeni az árakba” – részletezte az eredményeket a szakértő.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
