A koronavírus-járvány alatt világszerte csökkent a légszennyezettség, hiszen a karantén miatt jelentősen csökkent a gépjárműforgalom, de a tömeg-, a légi- és a vasúti közlekedés is minimalista üzemmódba kapcsolt. Indiában például a Himalája csúcsai, Japánban a Fuji vált ismét láthatóvá több száz kilométerről.
A Levegő Munkacsoport szerint a magyarországi mérőállomások adatai alapján azt látjuk, hogy a NO2 (nitrogén-dioxid) szint az előző év azonos időszakához képest némileg csökkent a korlátozások alatt, és még június során is néhány százalékkal alacsonyabb volt ez, mint például tavaly.
De ezt az információt a helyén kell kezelni: ez csak egy légszennyező anyag, és a legtöbb korai halált okozó légszennyező, a PM2,5 részecskék ("szálló por") koncentrációjában például nem mutatható ki a többi évhez képest csökkenés a korlátozások időszakára, sőt, tavalyi adatokhoz képest némi növekedés volt tapasztalható.
A Financial Times napokban megjelent cikke alátámasztani látszik a negatív folyamatot:
az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatait elemezve arra jutott, hogy Budapest az egyetlen város Európában már most, ahol a korlátozások előtti időszakét is meghaladja a nitrogén-dioxin szint.
Pedig a járvány magával hozta az alternatív közlekedési módok terjedését: az autók által nem használt utak helyére biciklisávokat festettek, - így tett például Budapest is a körúton -, de egyes nagyvárosok, mint Brüsszel vagy Milánó felbuzdulva a jelentős pozitív változáson, 35 és 40 kilométernek megfelelő autóutat von ki a forgalomból és használja fel új kerékpárutak létesítésére, s erre készül London és Párizs is.
Magyarországon azonban indokolatlanul hosszú ideig, július 1-jéig ingyenesen lehetett parkolni a nagyvárosokban, ami egyértelműen megnövelte az autósforgalmat, ezzel együtt pedig a légszennyeződést. Minden bizonnyal ez állhat az EEA megdöbbentő fővárosi adatai mögött.
Még akkor is mi állunk az országok élén, ha a legfrissebb felmérések szerint Európa nagyvárosaiban az autósforgalom újraindulásával ugrásszerűen megnőttek a légszennyezettségi adatok. Bár még mindig alacsonyabbak a tavalyi évhez képest. Ugyanakkor az látszik körvonalazódni, hogy az emberek tartanak a tömegközlekedéstől, ami az autósforgalom növekedéshez vezet: a londoni metró járvány előtti utasforgalma mindössze 12 százalék. Tehát a járvány alatt megszerzett tiszta levegő villámgyorsan vissza fog állni, sőt még rosszabb szinteket érhet el még akkor is, ha sokan rászoktak a kerékpárra.
Európai vezetők is odaülhetnének. 
