Ha sikerülne rábeszélni a városlakókat, hogy szálljanak ki az autóikból, azzal hosszútávon biztosan mindenki jól járna, hiszen egyrészt jelentősen tisztábbá és egészségesebbé válna a levegő, másrészt a károsanyag-kibocsátás csökkentése elengedhetetlen a klímakatasztrófa megállításához.
London – ha a városközpontba vinnéd a tragacsod, fizess!
A britek viszonylag korán észbe kaptak, hiszen már 2003 óta létezik a dugódíj (aki hétköznap reggel 7 és este 6 közt a városközpontban autót használ, azt érinti) Londonban. Igaz, ami akkor még 5 font volt, mára 11,50 fontra emelkedett, ráadásul idén április óta az igazán szennyező, például régebbi benzines vagy dízeles autók és haszongépjárművek után külön fizetni kell. A New York Times úgy számol, hogy a London szívébe történő bejutás egy átlagos hétköznapon egy ilyen jármű tulajdonosának 24 fontjába (több mint 9 ezer forint) kerülhet.
A szigorú szabályozás egyébként kifejezetten hatékonynak tűnik, hiszen 2017 februárjához képest 36 százalékkal csökkent a levegőben mért nitrogén-dioxid szint, és naponta átlagosan 13 500-al kevesebb autó fordul meg a brit főváros központjában, mint a szabályozás bevezetése előtt.
Nem ez azonban az egyetlen intézkedés, amellyel London küzd a légszennyezés ellen. A dízeles fekete taxik nem kaphatnak új rendszámot, és a kisvállalkozók, jótékonysági szervezetek 3500 fontos támogatást kaphatnak, hogyha eddigi járművüket elektromosra cserélnék.
Az erőteljes londoni fellépés mögött egy vészjósló tendencia húzódik meg: 2010-ben például közvetetten 9 ezer halálesetet kötöttek a város szennyezett levegőjéhez.
A nagy pekingi rendszámlottó
Ha pocsék levegőjű városokat emlegetnek, szinte mindenkinek egyből a kínai főváros ugrik be, és ez egyáltalán nem véletlen, hiszen 2000 és 2011 közt az utakon közlekedő 2 millió autóból hirtelen több mint 5 millió lett, brutálisan megnövelve a légszennyezés mértékét is.
A környezetkímélő autók vásárlásához nyújtott támogatás, a dugódíj, és a környezetvédelmi szabályozás mellett a városvezetés azonban egészen különleges stratégiához nyúlt: bevezették a rendszámlottót. A megvásárolt autók rendszámkiosztása lényegében véletlenszerűen történik, azaz sok új autó is üzemen kívül ragadhat akár hónapokig. Az elektromos autók népszerűsítése itt is erőteljes, mivel az ilyen modellek automatikusan jobb esélyekkel indulnak a sorsoláson. Emellett minden benzines autó a hét egy napján nem közlekedhet – az, hogy ez pont mikorra esik, a rendszámtábla utolsó számjegyei határozzák meg. A bevezetett intézkedéseket a leggazdagabbak úgy próbálják kijátszani, hogy több autót vásárolnak különböző rendszámokkal, valamint a városon kívül regisztrálják őket – Peking ellenük azzal próbál fellépni, hogy korlátozza, milyen gyakran parkolhatnak a főváros területén belül.
Mindezek ellenére úgy tűnik, hogy Peking helyzete javul – az ENSZ a kínai kormány által szolgáltatott adatokon alapuló jelentése szerint 1998 és 2018 közt 55 százalékkal csökkent a mért nitrogén-dioxid szint, a finomrészecskék előfordulási aránya pedig 81 százalékkal lett kisebb. Ezzel együtt a kínai fővárosban még mindig rossz a levegő, és messze elmarad a WHO által még egészségesre nem károsnak tekintett szinttől.
Újdelhi – egyre nagyobb a baj
Delhiben a levegő minősége olyannyira leromlott, hogy már a kínaihoz hasonlítják. A problémákat nem csak az autók okozzák, hanem az indusztriális szennyezés is, valamint a tarlóégetés is.
Az indiai főváros vezetése a metrórendszer fejlesztésével, egy körgyűrű felépítésével, a környezetre károsabb, öregebb járművek közlekedésének korlátozásával próbál tenni a károsanyag-kibocsátás csökkentéséért, ám ezek az intézkedések messze nem tűnnek elegendőnek.
Delhi útjain 2006 és 2016 közt 11 százalékkal nőtt a közlekedő autók száma, összesen mintegy 9 millióra, és csupán a lakosság fele használja a tömegközlekedést. A városvezetés legújabb intézkedése az, hogy páros-páratlan számmal végződő rendszámtáblás rendszerben váltogatnák, hogy melyik nap kik közlekedhetnek autóval, és a történelem során most először az új intézkedést a kormánytisztviselők járműveire is kiterjesztik. Ez a szakértők szerint némileg tényleg javíthat a levegő minőségén, ám hosszútávon ez sem lesz elég – így az Újdelhiben élő nagyjából 20 millió ember továbbra is veszélyben van.
Madrid – a légszennyezés és a politika
A spanyol fővárosban kitört a politikai „cicaharc” a környezetvédelem kérdése körül. Tavaly júliusban az akkori városvezetés bevezette a világszinten egyik legszigorúbbnak számító szabályozást, amelynek keretében a belváros egy részéből kitiltottak szinte minden autót, és a tiltás megsértőkre jelentős pénzbüntetéseket szabtak ki. Ez rövidtávon is jelentős javulást hozott.
Az ezt meghozó liberális városvezetés az idei választásokon kikapott a konzervatívoktól, és szinte azonnal visszavonta a szabályozás azon részét, amelynek alapján megbírságolták az engedetlen autósokat. Az ő döntésük sem volt hosszú életű, ugyanis ezen a ponton közbelépett a spanyol bíróság, kötelezve a fővárost arra, hogy ismételten vezessék be a korábbi tiltásokat. A bíró a döntést egészen egyszerűen azzal indokolta, hogy:
Az embereknek muszáj lélegezniük.
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a mínusz 3,26 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön kora délutánig.
