A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elkészítette a friss inflációs jelentését, amelyet azonban teljes egészében majd csütörtökön ismertet. Szokás szerint azonban két fő mutatóra vonatkozó prognózisról már most lerántották a leplet. Eszerint
- az éves átlagos inflációt 15-19,5 százalék közé várják
- a GDP növekedését pedig 0-1,5 százalék közé.
Ez azt jelenti, hogy az inflációra most hajszálra ugyanakkora prognózist adott az MNB, mint három hónappal ezelőtt, a nagyfokú bizonytalanságot jelzi a 4,5 százalékpontos sáv. Csak a sáv alsó szélében van összhang a jegybank és a kormány között, az Orbán-kabinet ugyanis azt idei költségvetést 15 százalékos pénzromlást feltételezve állította össze.
A gazdasági növekedési lehetőségek megítélésében is van árnyalatnyi különbség. A kormány 1,5 százalékos GDP-bővülésre lő, amelyet az MNB sem tart kizártnak, ugyanakkor a stagnálást sem, ami valamelyest rosszabb a tavaly decemberi prognózisuknál, amikor még 0,5-1,5 százalék közé becsülték a hazai gazdasági növekedés dinamikáját, míg most 0-1,5 százalékosra.
Ami a távolabbi éveket illeti, az MNB 2024-re rontotta az inflációs előrejelzésének sávját 2,3-4,5 százalékról 3-5 százalékra, a 2025-ös 2,5-3,5 százalékos prognózisához viszont nem nyúlt hozzá.
Nem változtak a gazdasági növekedésre vonatkozó három hónappal ezelőtti jegybanki előrejelzések, ezek szerint 2024-ben 3,5-4,5, 2025-ben 3-4 százalékos GDP-bővülésre számít az MNB.
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
