Mit ír a WSJ?
Az Európai Unió olyan gazdasági ortodoxiát tett magáévá, amit a költségvetési fegyelem, az inflációellenes monetáris politika és a gazdasági ügyekbe való korlátozott kormányzati beavatkozás jellemez. Ez ellen a legutóbbi években két ország intézett kihívást: Nagy-Britannia és Magyarország, melyek jelenleg az Európai Unió legjobban teljesítő tagállamai közé tartoznak. Egyik ország sem tagja az eurózónának, s mindkét állam kormánya – több más európai országgal egyetemben – úgy látja, hogy az Európai Bizottság nem választott képviselői felhatalmazás nélkül akarnak beleszólni belpolitikai ügyeikbe. Magyarországon Orbán Viktor politikai szövetségeseit ültette a jegybanki vezetésbe - írja cikkében Matthew Dalton.
A jegybank politikája gyökeres fordulatot vett, májusban a Magyar Nemzeti Bank az egymást követő 22. alkalommal csökkentette az irányadó kamatot. „Tudjuk, hogy az alacsony kamat jobban segíti a növekedést, mint a magas” – fogalmazott Darvas Zsolt, a brüsszeli Bruegel Intézet munkatársa. „A kamat szignifikánsan csökkent, ez talán segíthet” – fűzte hozzá.
Tudják, hogy a közmunkaprogram nem elég
A cikk felidézte, hogy a kormány több mint 230 ezer embernek kínált munkát a közmunkaprogram keretében, aminek következtében 3 százalékkal 8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta. A lapnak nyilatkozó Orbán Gábor, a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta, hogy a program nem állandó megoldás az ország munkaerőpiaci problémáira, ám árulkodó jelek vannak arra, hogy a cégek egyre inkább a közfoglalkoztatásban résztvevők közül szereznek maguknak munkaerőt.
Márciusban élénkült a magyarországi albérletpiac: országosan és a fővárosban egyaránt 1,6 százalékkal nőttek az átlagos bérleti díjak havi összevetésben. 
