A 2019-ben alapított, Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet (MKI) küldetése a magyarság eredetének, történelmének interdiszciplináris tudományos kutatása, feltárása, a magyar identitás, nemzeti érzés, hazaszeretet erősítése.
Bár az egykori „emberi erőforrások” minisztere utoljára nem történelmi hozzászólásával került be a sajtóba, hanem azzal a mondatával, amikor nyáron Tusványoson azt találta mondani Magyar Péter kánikulai kórházbejárása kapcsán, hogy anno ő is klíma nélkül, 50 fokban műtött, és semmi gond nem volt belőle.
Mindeközben az intézet – amelynek székhelye a Terror Háza mellett két számmal található – minden évben túlköltekezik. Az MKI 2023. évi költségvetési kiadásának eredeti előirányzata 1 milliárd forint volt, amely a módosítások következtében végül 1,4 milliárd forintnál állt meg (ami a 17,6 százalékos éves átlagos inflációt több mint kétszeresen meghaladó növekedés - a szerk.) – derül ki a kormány zárszámadásából. Igaz, ez mégiscsak kevesebb, mint 2022-ben, amikor 2,2 milliárdra rúgott a felhasznált végösszeg.
A Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor cikke arról is ír, hogy az intézet a személyi juttatásoknál sem spórolt. 690 milliós büdzsét tervezett 2023-ra, ehhez képest végül 890,7 millió forint lett (plusz 116,9 millió járulék) – pedig a létszám a tervezett 101 fősre duzzasztás helyett egy év alatt 86 főről 82-re csökkent. A növekedést azzal magyarázzák, hogy az intézetben 9 fő garantált bérminimumát felemelték.
Így már átlagosan nem kevesebb, mint bruttó 905 ezer forintot keresnek havonta az itt dolgozók. Ez már közelít ahhoz az 1 milliós átlagbérhez, amit Orbán Viktor ígért be 2-3 év múlva.
A cikkből az is kiderül, milyen projektekre és könyvek kiadására ment el a kipótolt költségvetés.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
