Kína hazai össztermékének (GDP) második negyedévi bővülése éves összehasonlításban 7,6 százalékra - 2009 kezdete óta a legalacsonyabb szintre - lassult az első negyedévi 8,1 százalékról, a kereslet és az export bővülésének mérséklődése és az ingatlanpiaci beruházások stagnálása miatt. Júniusban az infláció két és fél évi mélypontra, 2,2 százalékra csökkent, és kínai gazdaságkutatók egy része a defláció veszélyére figyelmeztetett. A kínai statisztikai hivatal azonban a múlt héten azt közölte, hogy bár a fogyasztói árindex tovább mérséklődhet, deflációtól nem kell tartani.
Kína számos intézkedést hozott a gazdaság élénkítésére az utóbbi időszakban, például mérsékelte a kereskedelmi bankok kötelező tartalékrátáját, és csökkentette az alapkamatot.
Szung Kuo-csing arra számít, hogy a következő hónapokban továbbra is szerény marad a hazai kereslet bővülése és mérsékelt lesz az infláció. Úgy vélte, hogy a kínai cégek számára továbbra is magasak maradnak a hitelköltségek és a csökkenő profit miatt kevésbé tudnak beruházni.
A lassuló gazdaságnövekedés miatt az elmúlt hetekben több kínai nagyvállalat, köztük a ZTE elektronikai alkatrészgyártó, China Eastern Airlines, a kiskereskedelmi Suning Appliance és az elektronikai TCL Communication Technology Holdings is arra figyelmeztetett, hogy nyereségük elmarad a várttól.
A második félévben stabilizálódhat a kínai gazdaság
Kínában a deflációnak csekély az esélye és a második félévben stabilizálódik az ázsiai ország gazdasága - vélte Szung Kuo-csing (Song Guoqing) a kínai központi bank egyik tanácsadója.
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
