A szociáldemokrata politikus a Bild am Sonntag című német lapban közölt interjúban kiemelte, hogy Oroszország az Ukrajna elleni háborúval szembeszegül az "európai békerenddel", amit nem lehet tétlenül szemlélni, ezért Németország pénzügyi és humanitárius segítségnyújtással, valamint fegyverszállításokkal is támogatja védekezést. Mindez nem veszélyezteti Németország biztonságát, hiszen a fegyverszállításokat "gondosan mérlegeltük" és "szorosan összehangoltuk szövetségeseinkkel, elsősorban az Egyesült Államokkal", ez a közös fellépés pedig "megakadályozza a háború eszkalálódását" - fejtette ki Olaf Scholz.
Aláhúzta, hogy Vlagyimir Putyinnal telefonon folytatott megbeszélésein rendre "nagyon világosan" az orosz elnök tudomására hozza, hogy "Oroszország egyedül viseli a felelősséget a háborúért".
Boris Johnson egykori brit kormányfő azon állításával kapcsolatban, miszerint Vlagyimir Putyin a háború megindításának hónapjában, 2022 februárjában rakétacsapással fenyegette meg egy telefonbeszélgetésük során, Olaf Scholz azt mondta: az orosz elnök "nem fenyegetett meg sem engem, sem Németországot".
Vlagyimir Putyin azon kijelentésére, hogy ismét német tankok fenyegetik Oroszországot, kiemelte, hogy az orosz elnök szavai beleillenek a "zavaros történelmi összehasonlítások sorába, amelyekkel az Ukrajna elleni támadást igyekszik igazolni". Arra a kérdésre, van-e megállapodás Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel arról, hogy a Nyugatról érkező fegyvereket csak ukrán területen vetik be és nem támadják velük Oroszországot a saját területén, a kancellár azt mondta, hogy "ebben egyetértés van".
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
