A korábban nem publikált, a Német Gazdaságkutató Intézet (IW) által készített adatok szerint a Kínába irányuló német befektetések tavaly január és november között meghaladták a 7 milliárd eurót, ami 55,5 százalékos növekedést jelent a 2024-es és 2023-as 4,5 milliárd euróhoz képest – írja a Reuters.
A számok azt mutatják, hogy a Trump-adminisztráció első hivatali évében folytatott agresszív kereskedelempolitika – beleértve az EU-importokra kivetett széles körű vámokat – arra késztette Európa legnagyobb gazdaságának vállalatait, hogy alternatívaként Kína felé forduljanak.
Fotó: DepositPhotos.com
A brit kormányfő kedden Kínába utazik egy delegáció élén, amely az autóipartól a gyógyszeriparig új üzletek megkötésében reménykedik; az Európai Unió egy dél-amerikai megállapodás közelében jár; Kanada pedig a Kínával és Indiával kötött kereskedelmi egyezmények bővítését keresi.
Berlin igyekszik egyensúlyt találni aközött, hogy keményebb álláspontot képviseljen Pekinggel szemben kereskedelmi és biztonsági kérdésekben, miközben elkerüli, hogy kárt tegyen legfontosabb kereskedelmi partnerével fennálló alapvető kapcsolatában.
„A német vállalatok továbbra is bővítik kínai tevékenységüket – méghozzá felgyorsult ütemben” – mondta a Reutersnek Jürgen Matthes, az IW intézet nemzetközi gazdaságpolitikai vezetője, utalva a helyi ellátási láncok megerősítésének trendjére.
A Reuters a múlt héten számolt be arról, hogy Trump második elnöki ciklusának első évében a német cégek csaknem a felére csökkentették amerikai beruházásaikat.
Kína tavaly visszaszerezte Németország legnagyobb kereskedelmi partnerének pozícióját, miután 2024-ben az Egyesült Államok megelőzte, amit a világ második legnagyobb gazdaságából származó import növekedése hajtott.
Az elmozdulást Matthes szerint a „geopolitikai konfliktusokkal kapcsolatos aggodalmak” is ösztönözték, amelyek arra késztetik a vállalatokat, hogy megerősítsék kínai üzletágukat, így az egy esetleges súlyos kereskedelmi zavar esetén önállóbban működhessen.
„Sok cég azt mondja: ha csak Kínában, kizárólag a kínai piacra termelünk, csökkentjük annak kockázatát, hogy esetleges vámok és exportkorlátozások érintsenek minket.”
Katherina Reiche német gazdasági miniszter kedden hangsúlyozta: az egyre törékenyebbé váló meglévő kapcsolatok fényében új szövetségek keresésére van szükség.
Nem mondta ki, hogy orosz drón lett volna. 
