Az alaptörvény szerint a Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja; megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az ellenzéki pártok azért bírálták a kormánypártokat és Áder Jánost, mert szerintük olyan embert javasolt, akinek nincs ítélkezési gyakorlata.
A jelöltet az Országos Bírói Tanács (OBT) sem találta alkalmasnak erre a posztra, de azt is kifogásként említették, hogy Varga Zsolt András személyében olyan embert állítanának a független bíróságok élére, aki eddig „Polt Péter legfőbb ügyész jobbkezeként egy parancsuralomra, utasításokra épülő rendszerben dolgozott.” Az MTI nem említette meg, hogy az OBT ellenvéleményt fogalmazott meg. Ismertette azonban az új elnök első szavait, eszerint Varga Zsolt András úgy érzi, hogy jelölésével és megválasztásával Magyarország fejezte ki a bizalmát felé, amelyet próbál megszolgálni.
A Kúria következő elnöke 1968-ban született Marosvásárhelyen. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett jogászként 1995-ben, később ugyanitt szerzett PhD-fokozatot is, majd a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen habilitált. 2012 óta egyetemi tanár, emellett katekéta-lelkipásztori munkatárs.
Az MTI emlékeztet, hogy több fővárosi ügyészségen is dolgozott, majd az Országgyűlési Biztos Hivatalába került, ahol idővel hivatalvezető lett. Két alkalommal, összesen mintegy tíz éven át tevékenykedett a legfőbb ügyész helyetteseként, majd a Velencei Bizottság tagja lett. 2017 és 2019 decembere között a Velencei Bizottság Nemzetközi Jogi Albizottságának alelnöke, majd az Alkotmányírósági Albizottságának alelnöke lett. 2014 szeptemberében lett alkotmánybíró, posztjáról október 16-án mondott le kúriai elnöki jelölése miatt. Július 1-je óta határozatlan időre kinevezett bíró.
Bóka János értékelte a dán uniós elnökség féléves munkáját. Közepesnél jobb osztályzatot semmire nem tudott adni. 
