A román diplomácia vezetője a NATO parlamenti közgyűlése Bukarestben megrendezett 63. ülésszakának egyik bizottsági ülésén tartott előadása során, szombaton ismertette Románia álláspontját a katalán népszavazásról. Melescanu szerint Románia részéről ez elvi álláspont, amely egyaránt érvényes Koszovó, Katalónia, vagy Kurdisztán esetében. Azt nem említette, hogy 100 évvel ezelőtt a magyar kormánnyal senki nem tárgyalt az ország feldarabolásáról.
Melescanu szerint az utóbbi hónapban pozitív elmozdulást hozott a nyugat-balkáni térségben a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd. Úgy vélekedett: a legjobb megoldás az, ha a Nyugat-Balkán integrálódik az Európai Unióba és a NATO-ba. A román külügyminiszter szerint az Európai Uniónak Bosznia-Hercegovinával is meg kell kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat, ezzel is belső megegyezésre bátorítva az országot alkotó közösségeket.
Dél-Kelet-Európa biztonságáról tartott előadásában Melescanu a Fekete-tengeri erőegyensúlyra is kitért. Úgy értékelte: ez felborult azzal, hogy a Krím-félsziget elcsatolása után Oroszország a korábbinál lényegesen nagyobb katonai erőt összpontosított a térségben, amelynek következményei szerinte a földrész keleti részére, a mediterrán térségre, a Fekete-tengerre és Szíriára is kihatnak.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciós csomagot. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
