A román diplomácia vezetője a NATO parlamenti közgyűlése Bukarestben megrendezett 63. ülésszakának egyik bizottsági ülésén tartott előadása során, szombaton ismertette Románia álláspontját a katalán népszavazásról. Melescanu szerint Románia részéről ez elvi álláspont, amely egyaránt érvényes Koszovó, Katalónia, vagy Kurdisztán esetében. Azt nem említette, hogy 100 évvel ezelőtt a magyar kormánnyal senki nem tárgyalt az ország feldarabolásáról.
Melescanu szerint az utóbbi hónapban pozitív elmozdulást hozott a nyugat-balkáni térségben a Szerbia és Koszovó közötti párbeszéd. Úgy vélekedett: a legjobb megoldás az, ha a Nyugat-Balkán integrálódik az Európai Unióba és a NATO-ba. A román külügyminiszter szerint az Európai Uniónak Bosznia-Hercegovinával is meg kell kezdenie a csatlakozási tárgyalásokat, ezzel is belső megegyezésre bátorítva az országot alkotó közösségeket.
Dél-Kelet-Európa biztonságáról tartott előadásában Melescanu a Fekete-tengeri erőegyensúlyra is kitért. Úgy értékelte: ez felborult azzal, hogy a Krím-félsziget elcsatolása után Oroszország a korábbinál lényegesen nagyobb katonai erőt összpontosított a térségben, amelynek következményei szerinte a földrész keleti részére, a mediterrán térségre, a Fekete-tengerre és Szíriára is kihatnak.
Két egymást követő földrengés rázta meg Krétát szombaton. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
