Az egykori főellenség
A tálibokról mostanában kevesebbet hallunk, pedig először ők voltak a főgonoszok. Miután a szovjetbarát rendszer összeomlott Afganisztánban a 90-es években, ők vették át az uralmat, létrehozva a legszélsőségesebb fanatikus iszlám rendszert. Egyúttal pátyolgatták Oszama bin Ladent és szervezetét, az al-Kaidát, akik döntő szerepet játszottak a szovjetbarát rendszer megdöntésében, amerikai pénzen és fegyverekkel.
A volt kedvenc azonban a Talibán védőernyője alatt korábbi kenyéradó gazdája ellen fordult, gondolta, ha összedőlt az egyik szuperhatalom, majd ő összedönti a másikat is. Merényleteket szervezett amerikai érdekeltségek, nagykövetségek ellen, de nem jött komoly megtorlás, tovább üzemelhetett az egész szisztéma. 2001. szeptember 11-én aztán túl messzire mentek, egy Pearl Harborhoz hasonlót rúgtak az akkor egyetlen szuperhatalomba, aki erre kénytelen volt bevonulni Afganisztánba, és felszámolni a tálib uralmat.
Szelídültek
A tálibok nem szűntek meg, azóta is üzemelnek, Afganisztánban komoly politikai tényezőként kell velük együtt élni, de annyi eltérés azért van, hogy nem támogatnak már olyan szervezetet, amelyik fel akarja forgatni az egész világot. Csendben megvannak, a világnak nem okoznak nagy fejfájást, nem nagyon lépik túl az afgán belügyi kérdés szintjét, így a világ nagyjából békén hagyja őket. Talán ezért is szakítottak most az Iszlám Állammal, ne hozza rájuk a bajt újra.
A Bloomberg szerint a Talibán szóvivője kijelentette, hogy az Iszlám Állammal megszakadt mindenfajta tárgyalás, és nem fogják engedni, hogy a szervezet teret nyerjen Afganisztánban. Szerinte nem lehet velük semmilyen békére irányuló erőfeszítést tenni, túlzottan irracionálisak. A szóvivő egyúttal enyhén szólva eltúlozta a tálibok szerepét, azt állítva, hogy Afganisztán 70 százalékát ellenőrzik.
Szót érteni velük
A Talibán számára az általuk (is) Daesh-nek nevezett szervezet csak egy a sok ellenség közül, amelyik sikertelenül próbálta kiszorítani őket Afganisztán déli, pastu nyelvű, sivatagos területeiről, miközben Amerika és szövetségesei szeretnék már végleg elhagyni Afganisztánt 15 év után. Ez nem tűnik egyszerűnek: míg a biztonságot hivatalosan az afgán kormány erői tartják fenn, katonai kiadásaik 75 százalékát Amerika fizeti. Ráadásul az afgán katonák harmada egy éven belül meglép, a következő évben mindig újakat kell toborozni.
Az afgán kormány terve az, hogy pacifikálja a 15 évvel ezelőttinél amúgy is békésebb Talibánt, tárgyalásokat folytasson vele. Gyakorlatilag egy pártot szeretnének látni, amelyik demokratikus eszközökkel vesz részt a politikai versengésben. Ezt Amerika, Kína és Pakisztán is támogatja, február 6-án Iszlamabadban tárgyalóasztalhoz ülnek a tálibokkal. Eddig semmiben sem sikerült egyetérteniük, egyet kivéve: mindkét oldalnak harcolnia kell az Iszlám Állam ellen.
Ismét támadásokat intéztek Ukrajna több térsége ellen, halottakról is tudni. 
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
