|
| MTI Fotó: Kovács Tamás |
A legfrissebb kormányzati előrejelzés szerint a magyar gazdaság idei növekedése 4,9 százalék lehet, amely a korábbi becsléseknél magasabb, illetve összhangban áll a különféle hazai és nemzetközi várakozásokkal. A költségvetési politika legfontosabb feladata továbbra is az, hogy a kormányzati ciklus végére az államháztartás egyensúly közeli helyzetbe, míg az GDP-arányos államadósság 60 százalék alá kerüljön - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében.
Mint ismeretes, a bruttó hazai termék 2019 első háromnegyed évében 5,1 százalékkal bővült, az államadósság aránya ugyanebben az időszakban 68,1 százalékra mérséklődött a tavalyi 70,2 százalékról. A szaktárca legfrissebb becslése szerint ez utóbbi az év végére 67 százalékos, míg 2020-ban 66,3 százalékos szintre csökkenhet, miután a gazdasági növekedés idén 4,9 százalékra, jövőre pedig 4 százalékra várható. Ezt követően továbbra is az uniós átlagot érdemben meghaladó mértékben, négy százalék körül alakulhat a GDP-bővülés. Emellett az adósságráta még ebben a kormányzati ciklusban a maastrichti 60 százalékos szint alá kerülhet. Az uniós módszertan szerint erre az évre kitűzött 1,8 százalékos államháztartási hiánycél tartható, míg a 2020-as költségvetés 1 százalékos hiánnyal számol. Az államháztartás egyensúlyi helyzete 2023-ra érhető el.
2019-2023 között a munkaerő-piaci folyamatok változatlanul kedvező tendenciát vetítetnek előre, hiszen az emelkedő foglalkoztatottsághoz alacsony munkanélküliség párosul. Az átlagkeresetek idén 10,8%-kal, 2020-ban 9,3%-kal emelkedhetnek. Emellett az infláció ebben az évben 3,4%-ot, jövőre 2,8%-ot érhet el, míg ezt követően 3%-os szint körül alakulhat. A növekedésösztönző és adócsökkentést szem előtt tartó gazdaságpolitika továbbra is biztosítja az államháztartás stabilitását, valamint a magyar családok élethelyzetének folyamatos javulását. Az elért eredmények megvédését és az uniós átlagot továbbra is meghaladó növekedés fenntartását a már elindult, illetve jövőre tervezett gazdaságvédelmi intézkedések segítik.
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
