Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az uniós csúcstalálkozóra szóló meghívójában kiemelte: a tagállami vezetőknek foglalkozniuk kell az izraeli-palesztin konfliktusnak az Európai Unión belüli hatásaival, köztük a társadalmak kohéziójára, a biztonságra és a migrációs mozgásokra gyakorolt következményeivel is.
A Gázai övezetben kialakult humanitárius helyzettel kapcsolatban a tagállami vezetők megbeszélést folytatnak arról, hogyan biztosítható a segélyek hatékony eljuttatása és a legalapvetőbb szükségletekhez való hozzáférés, továbbá tárgyalni fognak arról is, miként kellene együttműködni a partnerekkel a konfliktus regionális elmérgesedésének elkerülése érdekében.
Az Európai Tanács tagjai az október 7-én Izrael ellen elkövetett terrortámadást követően nyilatkozatot fogadtak el, amelyben meghatározták az EU közös álláspontját, miszerint elítélik a Hamász iszlamista terrorszervezetet és az elkövetett terrortámadást, és elismerik Izrael jogát ahhoz, hogy a humanitárius és a nemzetközi joggal összhangban megvédje magát. Felszólították a Hamászt, hogy haladéktalanul engedje szabadon az összes túszt, sürgős humanitárius segítségnyújtásra szólítottak fel, és kijelentették: a partnerekkel együttműködve készek támogatni a gázai polgári lakosságot.
A tagállami vezetők áttekintik az Ukrajna ellen tavaly februárban indított orosz háború legújabb fejleményeit, valamint az Ukrajnának nyújtott uniós támogatás folytatását, beleértve a pénzügyi, a katonai és a humanitárius támogatást is. Az EU és tagállamai mostanáig már több mint 82 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának.
Az Európai Tanács tagjai továbbá megbeszélést folytatnak az EU hosszútávú költségvetése, más néven a többéves pénzügyi keret (MFF) félidős felülvizsgálatáról, figyelemmel az Ukrajnának nyújtani tervezett pénzügyi támogatásokra is. Várhatóan iránymutatást nyújtanak majd a felülvizsgálathoz, többek között a legsürgetőbb igényekről és a jövőbeli prioritások finanszírozásának módjáról. A jelenlegi többéves pénzügyi keret a 2021-2027-es időszakra vonatkozik, és tartalmazza a zöld és digitális átálláshoz szükséges forrásokat is.
Az uniós vezetők stratégiai megbeszélést fognak tartani a migrációról, az aktuális események fényében pedig külpolitikai kérdésekkel is foglalkoznak, többek között a Száhel-övezetben és a Dél-Kaukázusban kialakult helyzettel, valamint a Pristina és Belgrád közötti kapcsolatokkal.
Orbán Viktor a csúcstalálkozó előtt újságírók kérdéseire válaszolt, ekkor jelentette ki, hogy "aki a migrációt támogatja, az a terrorizmust is támogatja".
(MTI)
