|
| Nikki Haley (Fotó forrása: EPA/JUSTIN LANE) |
"Világossá akarom tenni, hogy ez a lépés nem azt jelenti, hogy feladnánk elkötelezettségünket az emberi jogok terén" - mondta Nikki Haley.
A külügyminisztériumban Mike Pompeo tárcavezetővel közösen a sajtó elé álló diplomata bírálta a világszervezet genfi székhelyű testületét, és azt hangoztatta, hogy a szervezet álszent és öncélú, és valójában gúnyt űz az emberi jogokból.
Washington azért lép ki, mert egyetlen országnak sem volt bátorsága, hogy csatlakozzék a szervezet megreformálását célzó amerikai törekvésekhez, és még az Egyesült Államokkal azonos véleményen lévő országok sem kívánták nyíltan bírálni a 47 tagú tanács munkáját.
A fő ellenlábasok
Bírálatában név szerint megemlítette Oroszországot, Kínát, Kubát és Egyiptomot mint olyan államokat, amelyek kifejezetten gátolták a szervezet megreformálását. Majd további országokat sorolt, amelyek tagjai ugyan a tanácsnak, de "ijesztően nem tartják tiszteletben az alapvető emberi jogokat".
Ezzel összefüggésben Venezuelát, Kínát, Kubát és a közép-afrikai Kongói Demokratikus Köztársaságot nevezte meg.
Elfogultak Izraellel szemben
A döntést magyarázva Nikki Haley meggyőződését fejezte ki, hogy az Emberi Jogi Tanács munkáját nem az emberi jogok helyzete, hanem politikai megfontolások motiválják. Ezt bizonyítja az is - mondta -, hogy a szervezet "aránytalan mértékben" foglalkozik Izraellel és folyamatosan elfogult Izraellel szemben. Haley egyébként már korábban is többször azzal vádolta meg a szervezetet, hogy "betegesen elfogult" Izraellel szemben.
Izrael gratulált
A lépést az izraeli kormány üdvözölte. A jeruzsálemi miniszterelnöki hivatal közleményében gratulált Donald Trump amerikai elnöknek, Mike Pompeo külügyminiszternek és Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövetnek a testület "hazugságai" elleni fellépésükért. Avigdor Liberman védelmi miniszter Twitter-üzenetben jelezte egyetértését az amerikai döntéssel. "Újra és újra látjuk, hogy Izraelnek nincs nagyobb barátja Amerikánál"- írta a politikus.
|
Obama idején csatlakoztak Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát 2006-ban hívták életre, amikor megszüntették a világszervezet Emberi Jogi Bizottságát, mert kudarcot vallott az emberi jogok védelmét szolgáló küldetése megvalósításában, ráadásul olyan országoknak is lehetővé tette a tagságot, amelyekben pedig köztudomásúan súlyos az emberi jogok helyzete. 2009-ben az akkori amerikai elnök, George W. Bush három éven keresztül elutasította, hogy az Egyesült Államok csatlakozzék az Emberi Jogi Tanácshoz, arra hivatkozva, hogy az új szervezet nem bizonyította, hogy jobb lenne elődjénél. Az Egyesült Államok 2009-ben, Barack Obama elnöksége idején csatlakozott a Tanácshoz. |
További 500 ezer euró. 
