Számos belső forrás egybehangzó jelentése szerint a világ első számú politikai vezetője naponta legalább négy órát tölt a TV előtt, kábel-televíziós csatornákból tájékozódva országának és a világnak állapotáról. Amikor tehát munkatársai az elmúlt 11 hónapos kormányzásának nyilvános beszédeiből összeollóztak egy 68 oldalas Nemzetbiztonsági Stratégiát, akkor nem meglepő, hogy egy olyan fércmű jön velünk szembe, amely sokkal inkább egy virtuális valóságot jelenít meg, mintsem valós problémákra reagál. Maximális pontszámmal jutalmazható például ez a mondat: „Így együtt, a feladatunk megerősíteni a családokat, felépíteni a közösségeinket, szolgálni a polgárainkat és ünnepelni Amerika nagyságát, mint a világ fénylő példaképét”.
Vissza a múltba!
Valójában Trump szótárából és világképéből hiányzik a szilárd jogrendre épülő nemzetközi kapcsolatok rendszere. Arthur L. Herman történész szerint Trump stratégiája az 1917 előtti világot jeleníti meg újra: egy anarchikus nemzetközi arénát, ahol minden szuverén állam – legyen kicsi vagy nagy – a fegyveres erejére kell, hogy támaszkodjon a saját biztonsága érdekében (arra most nincsen alkalmunk kitérni, hogy ebbe a világba hogyan illeszkedik a hazai operett-honvédség). Herman szerint ebben az új korban a hatalomnak igaza van és a nagyhatalmak óhatatlanul dominálják a kisebbeket.
Míg a korábbi, a 2015-ös stratégia még a nemzetközi jog bázisán mozgott, a jelenlegi amellett érvel, hogy a „szuverén államok versenye a békés világ igazi reménysége”. Nos, a történelem mintha mást tanítana nekünk. Az anyag 1862-be visz bennünket, amikor Otto von Bismarck porosz kancellár kijelentette egy hírhedtté vált beszédében: „A kor nagy kérdéseit nem szónoklatokkal és többségi döntésekkel kell eldönteni, hanem vassal és vérrel.”
Az új amerikai stratégiában az Európai Unió egy lábjegyzetté silányul és a klímaváltozást, mint kifejezést is száműzték. Ehelyett a Fehér Ház ura az Egyesült Államokat egy „energia-domináns nemzetté” akarja formálni „bőséges energiaforrások felszabadításával” – amely ez esetben a fosszilis üzemanyagok (LNG) exportjára utal. A stratégia „klíma-szakpolitikákról” tesz említést, amik viszont visszavetik az USA energia-politikáját és hátrányosak az amerikai energia- és biztonsági érdekekre.
Hibrid küzdelem Kínával
|
| Káncz Csaba |
Az anyag Moszkvát és Pekinget revizionistának bélyegzi, amelyek veszélyeztetik az amerikai szupremáciát. A kínai hadsereg „ki akarja szorítani az USÁ-t az indo-pacifikus térségből”, míg Moszkva „vissza akarja állítani a nagyhatalmi státuszát és befolyási övezetet akar létrehozni a határai közelében.” Az anyag részletesen foglalkozik az amerikai szellemi tulajdon szisztematikus kínai eltulajdonításával, azon belül is az átdobott kínai diák-kémekkel, akik miatt Washington a közeljövőben felülvizsgálja a vízum-kiadási gyakorlatát.
Valóban, a stratégia egy új, hibrid háborús korszakot jelenít meg Washington és Peking viszonyában, amely a háborús küszöb alatt folyamatos küzdelmet vetít előre. Az anyag világosan jelzi, hogy ez a versenyfutás kiterjed a kibertérre, az információk és a kulcsfontosságú technológiák ellenőrzésére. Az új generációs hadviselésben a mesterséges intelligenciának központi szerep jut. Az anyag ennek megfelelően külön fejezetet és narratívát szentel az „információs államvezetésnek”, amely az információk megfelelő használatával politikai célokat ér el.
Káncz Csaba jegyzete.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
