Korábban az EKB várakozása 0,3 százalékos növekedés és 0,9 százalékos csökkenés közötti teljesítményről szólt, mostanra tehát elvetették a növekedés lehetőségét.
Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke elmondta: a korábban vártnál gyengébb GDP-kilátások elsősorban az előző év negyedik negyedévben tapasztalt nagyobb visszaesés tovagyűrűző hatásaival indokolhatók, miközben az idei évre előrejelzett gazdaságdinamika lényegében nem változott.
Mario Draghi jelezte: az euróövezeti GDP 2013 első felében stabilizálódhat, és csak fokozatosan kezd el nőni az év második felében. Az EKB szerint az euróövezeti fogyasztói árak az idén 1,2-2 százalékkal, jövőre pedig 0,6-2 százalékkal emelkednek. Az Európai Központi Bank 2 százalékos "körüli, ám azt meg nem haladó" inflációs célt követ.
A kamatvágás is szóba került
Mario Draghi elmondta, hogy az EKB kormányzótanácsának ülésén kamatcsökkentésről is volt szó, de a testület arra a konszenzusra jutott, hogy nem változtat az euróövezeti kamatszinten.
Az EKB szerint az euróövezeti gazdasági növekedési kilátások fokozatosan javulhatnak az erőteljes exportkeresletnek, illetve annak köszönhetően, hogy az EKB monetáris politikája laza marad - ahogy az elnök fogalmazott -, ameddig csak szükség van erre.
Arra a felvetésre, hogy az EKB stábja immár a 2 százalék körüli célnál alacsonyabb fogyasztói áremelkedési ütemet vetít előre Mario Draghi leszögezte: az inflációs kilátások szűk sávban mozognak, az inflációs célok lényegében megfelelnek az EKB inflációs céljának. Hozzátette, hogy természetesen az figyelik az inflációs fejleményeket. Azonban nem látszik változás annak tekintetében, hogy inflációs vagy deflációs veszélytől kellene-e jobban tartani.
Hogyan jöhet ki Magyarország jól a vámháborúkból?
Mi vár Európára Trump vámpolitikájában, Magyarország hogyan jöhet ki a helyzetből?
Hold Alapkezelő: Aki tud hosszú távon gondolkodni, tartson több részvényt vagy részvényalapot
