Heteken át tartó viták után, az Egyesült Államok törvényhozásának felsőháza kedden elfogadta a Joe Biden amerikai elnök vezette kormányzat nagyjából 1000 milliárd dollár értékű infrastrukturális beruházási tervéről szóló jogszabálytervezetet - jelentette az amerikai sajtó.
A szenátus 69-30 arányban hagyta jóvá a tervezetet, amely azt jelenti, hogy 19 republikánus törvényhozó is igennel szavazott. A törvényjavaslatot még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia mielőtt az elnök aláírhatja a nagyjából 550 milliárd dollár új finanszírozást tartalmazó törvényt, amely lényegesen kisebb, mint az elnök által április elején felvázolt 2200 milliárd dolláros tervezet.
Az amerikai sajtóban megjelent információk szerint több mint 110 milliárd dollárt költenének az utak, hidak és autópályák cseréjére és javítására, 66 milliárd dollárt pedig a vasúti hálózat korszerűsítésére. Ez a legjelentősebb beruházás lesz az ország vasútjain az Amtrak amerikai állami vasúti vállalat 50 évvel ezelőtti megalapítása óta - közölte a Fehér Ház.
Az infrastrukturális terv további 55 milliárd dollárt szán az Egyesült Államok vízellátásában fennálló problémák megoldására, például a vízhálózat ólomból készült csőrendszerének cseréjére. 65 milliárd dollárt különítek el az ország elektromos hálózatának korszerűsítésére, és további milliárdokat fordítanak majd a vízi utak helyreállítására, a repülőterek fejlesztésére és a szélessávú internetszolgáltatás bővítésére. 7,5 milliárd dollárból az elektromos járműveket kiszolgáló országos töltőállomás-hálózatot hoznak létre, illetve 47 milliárd dollárt szánnak az éghajlati változás okozta károk megelőzésére.
"Nagy hírem van emberek: a kétpárti infrastrukturális törvényjavaslatot hivatalosan elfogadta a szenátus" - írta Biden kedden, a szavazást követően a Twitteren. "Remélem, a kongresszus a lehető leghamarabb az asztalomra juttatja (a törvényjavaslatot), hogy folytathassuk a helyreállítási munkánkat" - tette hozzá az elnök.
Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője arra számít: a törvényhozás elfogadja azt a jóval nagyobb, 3500 milliárd dolláros költségvetési határozatot is, amely lehetőséget teremtene arra, hogy olyan, a Biden-adminisztráció által prioritásnak tartott ügyekre is költsenek mint az egészségügy vagy a klímaváltozás.
Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke korábban többször is kijelentette, hogy az alsóház egyszerre akarja elfogadni mindkét törvényjavaslatot. Szakértők szerint ez azt jelentheti, hogy hónapok telhetnek el amíg a két törvény az elnök asztalára kerül. "A képviselőház továbbra is együttműködik a szenátussal annak biztosítása érdekében, hogy az embereknek szánt prioritásaink szerepeljenek a végső csomagokban" - mondta Pelosi a szavazás után.
A szenátusi republikánusok vezetője, Mitch McConnell - aki szintén megszavazta a törvényjavaslatot - jelezte: mindent megtesznek majd, hogy megakadályozzák a nagyobb, "radikális" kiadási csomag elfogadását, amely "az Egyesült Államok történetének legnagyobb adóemeléséhez vezetne." "Vitázni fogunk, szavazni fogunk, és felállunk, és az ország lakosai pontosan tudják majd, hogy melyik szenátor harcolt értük" - tette hozzá McConnell.
Bod Péter Ákos szerint a 2025-ös visszaesés nem meglepő, a „150 gyár” program pedig nem oldja meg a gazdaság strukturális gondjait. 
