Az állam jár a legjobban az olajár eséssel

Azzal általában mindenki tisztában van, hogy a benzinkutaknál látható árak szoros összefüggésben vannak az alapanyag, vagyis az olaj kurzusával.

Az ördög azonban itt is a részletekben lakozik, mert számos tényező hat még a kiskereskedelmi árra, túlzás nélkül állítható, hogy ezek közül a legfontosabb az adó mértéke, amely a mostani "túl alacsony" olajár miatt hamarosan emelkedhet.

Az olaj árából hogyan lesz a benzinkutaknál fizetendő ár?

Ahogy fent jeleztük, a végső fogyasztói ár több tényezőtől is függ, ezek közül kiemelkedő az olajár és az adók mértéke. Érdemes ugyanakkor kiemelni azt is, hogy az olajárak mellett figyelembe kell venni az olajvállalatok tevékenységének a költségét, vagyis a finomítói árréseket. A feldolgozásával foglalkozó társaságok haszna időről-időre változik, ugyanúgy hullámzik, ahogy az alapanyagok árfolyama is.

Az árfolyamok változása és a finomítói árrés ráadásul nem párhuzamosan mozog, számos alkalommal akár egymással szemben is történhet mindez. Így arra is van példa, hogy míg az olajár csökken, addig a finomítói margin növekszik, így végül az autósok számára semmiféle előnnyel nem jár az alapanyag változása. De fordított eset is előfordulhat, amikor az áremelést megússzák, mert hiába nő az olajár, a finomítói árrés csökken, így kiegyenlítik egymást a változások. Fontos azt is megjegyezni, hogy az olaj árát és a finomítói margint is általában dollárban számolják, így a magyar autósoknak a dollár-forint keresztárfolyam is fontos.

Az árak egyébként úgy képződnek, hogy az olajárra rakódik a finomítói árrés, amelyekből kialakul a termék alapára dollárban, ez kerül "átváltásra" a hazai fizetőeszközre, ahol a dollár-forint keresztárfolyam számít. Erre az alapárra rakódik rá előbb a nagykereskedelmi árrés (ez itthon szinte minden esetben a Molnál csapódik le, mert majdnem mindenki tőle vásárol), majd a benzinkutak haszna, vagyis a kiskereskedelmi árrés.

Állam bácsi legalább az ár felét elteszi

De az olajtermelők, a finomítók és a töltőállomás haszna mind elbújhat az állam által lefölözött összeg mögött. Az üzemanyag árakban ugyanis mindez kisebb részt képvisel, a fizetendő összeg nagyobb fele egyszerűen adó. Így bármennyire abszurd, de ha az olaj ingyen lenne, akkor is tetemes összeget kellene a kutaknál fizetni az autósoknak. A terméket ugyanis többféle adónem is terheli.

A legfontosabb az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó, mely a benzin esetében fix 120 forint literenként, a gázolajnál fix 110,35 forint /liter. Ez egyébként várhatóan növekedni fog, az árakat negyedévente vizsgálják felül. Ugyanakkor, az év elején tapasztalt magasabb olajár miatt szinte biztos, hogy az első három hónap átlaga 50 dollár feletti lesz, így az adóemelésre csak a második félévet követően kerülhet majd sor. A szabályok szerint ha az olaj ára tartósan 50 dollár vagy az alá csökken, akkor a benzin jövedéki adómértéke literenként 5 forinttal, a gázolajé pedig literenként 10 forinttal nő.

A jövedéki adón túl más közterhek is sújtják az autósokat. Minimális tétel az üzemanyag árában az úgynevezett kőolaj-készletezési díj, mely a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséghez kerül (az elmúlt években 1,4-3,3 forint/liter körül mozgott az értéke). A különböző díjakkal és adókkal megfejelt termékárra pedig a végén rárakódik a 27 százalékos áfa. (Így tulajdonképpen az állam a jövedéki adót is adóztatja.)

Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 400 forintos benzin esetében az állam 205 forintot tesz zsebre a jövedéki adó és az áfa révén. A jövedéki adó fix összege miatt egyébként minél alacsonyabb a töltőállomásokon a fizetendő ár, az állam annál nagyobb részét teszi zsebre az autósok által fizetett összegnek.