2021 I. negyedévében folytatódott az előző negyedévben elkezdődött növekedés, a fejlesztések volumene 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához, illetve – szezonálisan kiigazítva – 0,5 százalékkal az előző negyedévhez képest. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 0,9 százalékkal csökkent, a gép- és berendezésberuházásoké 1,5 százalékkal nőtt. A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene meghaladta a Covid19-járvány kitörését megelőző, 2019. IV. negyedévi szintet is, közölte az örvendetes adatokat a KSH.
A bázisidőszakhoz képest a beruházások nagyobb részét (53 százalékát) képviselő építési beruházásoké 1 százalékkal csökkent, a 46 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7 százalékkal nőtt. Emiatt egyébként a fizetési mérleg vélhetőleg ismét romlik, hiszen a gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott ebben az időszakban.
A jó hírek után pedig az árnyoldal: a jól prosperáló piacgazdaságokban a vállalati szektor beruházásai kulcsfontosságúak. A most közölt adatok szerint ugyanakkor az élénkülést az előző negyedévhez hasonlóan ismét a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek.
Utóbbiak kapcsán érdemes kiemelni, hogy a beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos ütemével lényegében megegyezően, 6,3 százalékkal mérséklődött, amiben kiugró szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogott fejlesztései. Mindez akár azt is jelzheti, hogy a vállalatok vagy az általános fellendülésben nem bíznak eléggé, vagy a magyar gazdaság kapcsán lehetnek fenntartásaik.
Ahogy fent jeleztük a növekedés motorjának a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szervek bizonyultak, amelyeknél a fejlesztések 31 százalékkal emelkedtek. A forráselvonásokat tekintve egyébként nem meglepő az a részstatisztika, hogy az önkormányzatok fejlesztései visszaestek. Ezzel szemben a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel megduplázódtak. A költségvetéshez kapcsolódóan érdemes megemlíteni, hogy közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ág jelentősen (1,2 százalékponttal) növelte a beruházások volumenét, mivel a terület fejlesztései közel harmadával bővültek, amiben kiemelt szerepet játszottak az árvízvédelemmel kapcsolatos invesztíciók is.
A vállalatok gyengébb beruházási hajlandóságát látva nem meglepő az sem, hogy a nemzetgazdasági beruházások 27 százalékát adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései az I. negyedévben 10 százalékkal mérséklődtek a magas bázishoz képest, így ez a terület (3,2 százalékponttal) visszafogta a beruházások volumennövekedését. A legtöbb alágban csökkent a teljesítmény, így a nagy súlyú villamosberendezés-gyártásban és a gumiiparban is.
Némileg meglepő a mezőgazdaság beruházási teljesítményének alakulása. Az ugyanis jelentősen, 26 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének növekedését.
Bóka János számolt be róla. 
