A nagy vasúti és más infrastrukturális beruházások éve lehet a következő. Legalábbis ezt jelzi a költségvetés e héten beterjesztett tervezete. Egyedül vasútra mintegy 178 milliárd forint szerepel ezen a soron, de a Budapest-Belgrád vonalat nem nevesítik, közúti fejlesztésekre 201,2 milliárd forint költhető.
Még ennél is nagyobb szelet a lakásépítési támogatásoké: az idei 250 milliárd forintról jövőre 381 milliárd forintra nőtt az összeg, ennek túlnyomó része a felhalmozási kiadások között található. A külön soron jelölt Beruházási Alap mellett 550 milliárd forintos összeg áll, itt nem jelölték meg a részleteket.
A PAKS II. projektnél a már megkezdett előkészítő infrastrukturális munkák folytatása, egy részüknél a befejezés várható 2022-ben. Magában a költségvetés tervezetében Paksra vonatkozóan csak egy 270 milliárd forintos tőkeemelést jelöltek meg a kiadások között. A leendő „áramgyár” mellett más fajta üzemekre, pontosan kettőre is lesz keret. Összesen 20,4 milliárd forintot szántak a két hazai oltóanyaggyár felépítésére, ezeknek a kivitelezését feltétlenül szeretné felgyorsítani a kabinet.
Bőkezű a kormány a különféle egyéb magasépítési beruházások esetén is, azokra összesen 143,6 milliárd forintot szán. Itt nem részletezték, hogy pontosan milyen objektumokról van szó, de vélhetően ide sorolhatók a különféle stadionok, sportközpontok építése. A két legnagyobb falat a népligeti multifunkciós csarnok, amit ugyan már idén decemberben átadnak, de a számlák kifizetése biztos átcsúszik 2022-re, a teljes beruházás közel 100 milliárd forint. A másik a 150 milliárd forintos bekerülési értékkel bíró Nemzeti Atlétikai Stadion, annak a rész számláit kell majd kiegyenlíteni jövőre.
Ebbe a kategóriába tartozhat valószínűleg a Liget Budapest projekt is, amiről viszont külön "megemlékeznek", arra 2022-ben 11,7 milliárd forintot tett félre a kormány. Érdekes, hogy jutott pénz a legtöbb ilyen projektet felügyelő Beruházási Ügynökségnek is, nem is kevés: mintegy hétmilliárd forint működésre, és nem panaszkodhatnak a nagyságrendekkel kisebb kastélyprogram felelősei sem, ők jövőre 188,2 millió forintot költhetnek.
Ugyancsak nem panaszkodhatnak majd az egyes minisztériumok és központi költségvetési szervek, ha a mostani vagy jövőbeni elhelyezésüket érintő források kerülnek terítékre. A kormány ugyanis 16 milliárd forintot fog fizetni a munkahelyeik (nyilván irodák és középületek) bérleti díjára, és további 14 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre bízott ingagtlanvagyon fenntartására és őrzésére. A Pénzügyminisztériumban a budai várban lévő Szentháromság téri beruházáshoz (az egykori minisztériumi épület felújítása és visszaépítése - a szerk.) 389,5 millió forintot lehet felhasználni, az Operaház felújítását pedig 1,5 milliárd forinttal támogatják.
A vidék továbbra is hangsúlyos elem, elég sok pénzt, 50 milliárd forintot különítettek el a Modern Városok Program jövő évi, a közutak építését nem tartalmazó infrastrukturális és ingatlan beruházásaira, valamint 43 milliárd forintot a Magyar Falu Programra. Beszédes, hogy a „Fővárosi fejlesztések” címsor mellett egy nagyon szerény, 14,3 milliárd forintos összeg árválkodik.
Érdekes az elnök megfogalmazása. 
