A nagy vasúti és más infrastrukturális beruházások éve lehet a következő. Legalábbis ezt jelzi a költségvetés e héten beterjesztett tervezete. Egyedül vasútra mintegy 178 milliárd forint szerepel ezen a soron, de a Budapest-Belgrád vonalat nem nevesítik, közúti fejlesztésekre 201,2 milliárd forint költhető.
Még ennél is nagyobb szelet a lakásépítési támogatásoké: az idei 250 milliárd forintról jövőre 381 milliárd forintra nőtt az összeg, ennek túlnyomó része a felhalmozási kiadások között található. A külön soron jelölt Beruházási Alap mellett 550 milliárd forintos összeg áll, itt nem jelölték meg a részleteket.
A PAKS II. projektnél a már megkezdett előkészítő infrastrukturális munkák folytatása, egy részüknél a befejezés várható 2022-ben. Magában a költségvetés tervezetében Paksra vonatkozóan csak egy 270 milliárd forintos tőkeemelést jelöltek meg a kiadások között. A leendő „áramgyár” mellett más fajta üzemekre, pontosan kettőre is lesz keret. Összesen 20,4 milliárd forintot szántak a két hazai oltóanyaggyár felépítésére, ezeknek a kivitelezését feltétlenül szeretné felgyorsítani a kabinet.
Bőkezű a kormány a különféle egyéb magasépítési beruházások esetén is, azokra összesen 143,6 milliárd forintot szán. Itt nem részletezték, hogy pontosan milyen objektumokról van szó, de vélhetően ide sorolhatók a különféle stadionok, sportközpontok építése. A két legnagyobb falat a népligeti multifunkciós csarnok, amit ugyan már idén decemberben átadnak, de a számlák kifizetése biztos átcsúszik 2022-re, a teljes beruházás közel 100 milliárd forint. A másik a 150 milliárd forintos bekerülési értékkel bíró Nemzeti Atlétikai Stadion, annak a rész számláit kell majd kiegyenlíteni jövőre.
Ebbe a kategóriába tartozhat valószínűleg a Liget Budapest projekt is, amiről viszont külön "megemlékeznek", arra 2022-ben 11,7 milliárd forintot tett félre a kormány. Érdekes, hogy jutott pénz a legtöbb ilyen projektet felügyelő Beruházási Ügynökségnek is, nem is kevés: mintegy hétmilliárd forint működésre, és nem panaszkodhatnak a nagyságrendekkel kisebb kastélyprogram felelősei sem, ők jövőre 188,2 millió forintot költhetnek.
Ugyancsak nem panaszkodhatnak majd az egyes minisztériumok és központi költségvetési szervek, ha a mostani vagy jövőbeni elhelyezésüket érintő források kerülnek terítékre. A kormány ugyanis 16 milliárd forintot fog fizetni a munkahelyeik (nyilván irodák és középületek) bérleti díjára, és további 14 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőre bízott ingagtlanvagyon fenntartására és őrzésére. A Pénzügyminisztériumban a budai várban lévő Szentháromság téri beruházáshoz (az egykori minisztériumi épület felújítása és visszaépítése - a szerk.) 389,5 millió forintot lehet felhasználni, az Operaház felújítását pedig 1,5 milliárd forinttal támogatják.
A vidék továbbra is hangsúlyos elem, elég sok pénzt, 50 milliárd forintot különítettek el a Modern Városok Program jövő évi, a közutak építését nem tartalmazó infrastrukturális és ingatlan beruházásaira, valamint 43 milliárd forintot a Magyar Falu Programra. Beszédes, hogy a „Fővárosi fejlesztések” címsor mellett egy nagyon szerény, 14,3 milliárd forintos összeg árválkodik.
Ez egy olyan jogi csatározást vetíthet előre, amely az amerikai jegyban 
Bárcsak lenne Európában is olyan hét mesterlövész, mint az amerikai részvénypiacon!
