Az új görög gazdasági miniszter, Dimitri Papadimitriou közölte: ideje lenne, hogy az IMF döntést hozzon. Nemcsak az adósságkönnyítést szeretné elérni, hanem mindjárt az EKB kötvényvásárlási programjában való részvételt is. Az IMF sokszor változtatta már menet közben a véleményét, tette hozzá a Bloomberg szerint Papadimitriou, aki egyébként teljes aktív életét Amerikában töltötte, onnan jött most a görög kormányba.
Megelőlegezték
A piacok már kész ténynek vették a december 5-i sikert, ezért az elmúlt időszakban szárnyaltak a görög kötvények és részvények. Az eurózóna tagországai, különösen Németország és Hollandia azonban csak akkor megy bele az adósságkönnyítésbe, ha az IMF a továbbiakban is részt vesz a görög mentőprogramban. Az IMF-nek viszont még kétségei vannak a középtávú görög költségvetési számokat illetően, és ezt szeretné tisztázni.
Az eurózóna és az IMF képviselői múlt kedden fejezték be Athénban a mentőprogrammal kapcsolatos felülvizsgálatot, de az IMF nem hagyott mindent jóvá. Vita alakult ki a munkaerőpiacot illetően, melyet az IMF tovább szeretne liberalizálni, miközben a görög kormány visszalépne, és visszaállítaná a kollektív béralku lehetőségét, ami a múltban odavezetett, hogy egyes ágazatokban irreálisan magas, a gazdasági realitásoktól elszakadó béreket harcolhattak ki a szakszervezetek.
Nekiment az IMF-nek
Az új gazdasági miniszter élesen bírálta az IMF-et, azt állítva, hogy dogmákat erőltet, melyek utólag mindig hibásnak bizonyulnak. Kérdés persze, hogy okos dolog-e újra nekimenni az egyik hitelező intézménynek olyan stílusban, mint tavaly Ciprasz és Varufakisz tette az egész eurózónával.
Mindenesetre az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácsa, az Eurogroup vezetője, Jeroen Dijjselbloem az IMF mellé állt, követelve a munkaerőpiaccal és a privatizációval kapcsolatos további görög reformokat. Ugyanakkor siker esetére a mentőprogram 2018-as lezárultának idejére további adósságkönnyítést helyezett kilátásba.
Békülékeny
Végül Papadimitriou kissé békülékenyebb lett, mondván, végül mindig van megegyezés. Azt is elmondta, hogy Ciprasz miniszterelnök azért vette őt be a kormányba, hogy kidolgozza a hosszútávú, és nem kirekesztő növekedés feltételeit a görög gazdaság számára. Ez olyan növekedést jelent szerinte, ami nem növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket, és amely vállakozásbarát környezetet teremt.
Bemutatkozásának utolsó mondata végül kifejezetten együttműködő volt: elmondta, hogy ő nem a Sziriza párt tagja, és hogy miután Görögország az eurózóna része, nem tehet mást, mint hogy respektálja a zóna és az egész Európai Unió szabályait.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
