Véleménye szerint a kormányzati beruházások felpörgetése, az állami újlakás-építési programok erősítése, a beruházástámogató intézkedések és a célzott adócsökkentések mind-mind óriási lökést adhatnak a gazdaság alacsonyabb fordulatszámon pörgő motorjának.
"Minden esélyünk megvan a sikeres védekezésre. A dinamikus helyreállás eléréséhez a magyar gazdaságpolitikának legalább 9 területen kell a helyes egyensúlyokat megtalálnia" - mondta, és azt is hangsúlyozta, hogy egyszerre kell kezelni a járvány első hullámának késleltetve megjelenő hatásait (pl. a munkapiac vagy a bankrendszer esetében) és a második hullám következményeit.
Az alelnök nem tartotta valószínűnek, hogy a tavaszihoz hasonló, teljes gazdasági leállással kell számolni, ugyanakkor megjegyezte, hogy a kilábalás elhúzódása a vállalatok üzleti terveinek általános újraértékelését okozza majd.
Sok vállalat a járvány első hullámában felélte tartalékait, így most akár erőteljesebb alkalmazkodásra is kényszerülhetnek - mondta.
"Recessziók után a gazdaságok sohasem indulnak újra ugyanolyan szerkezetben, mint az a válságot megelőzően jellemző volt" - jegyezte meg, megemlítve, hogy korábbi sikerágazatok veszítenek súlyukból, miközben új ágazatok értékelődnek fel. "A védekezés során arra is fel kell készülnünk, hogy a versenyképes újrainduláshoz szükséges átalakulás, a munkaerő, a tőke és a technológia megfelelő ágazati átrendeződésével gyorsan és hatékonyan megtörténhessen. Nem eshetünk a zombi vállalatok csapdájába" - fogalmazott.
Virág Barnabás szerint az elmúlt évtizedben végrehajtott, komoly gazdasági reformok épp egy, a jelenlegihez hasonló rendkívüli helyzetben teremtik meg a magabiztos beavatkozás lehetőségét. A sikeres járványkezeléshez a költségvetési politika, a monetáris politika és a versenyképességet javító strukturális politika összehangolt lépéseire lesz szükség - tette hozzá az alelnök.
A vírus elleni hatásos oltóanyag kifejlesztéséig az óvatosság határozza majd meg a gazdasági szereplők viselkedését: a vállalatok a következő időszakban kivárnak beruházásaikkal, miközben a családok fogyasztás helyett inkább megtakarítanak majd. Ezért fontosnak nevezte, hogy a magánkereslet kiesését az átmeneti időszakban minél nagyobb arányban pótolja az állami kereslet bővülése. "A jövő Magyarország számára is a digitalizációban és a fenntarthatóságban rejlik, ezért a beruházási programok kialakításánál erre is figyelemmel kell lennünk" - emelte ki az alelnök.
Virág Barnabás szerint a munkapiacon a második hullám kifutásáig a fókuszt ismét a munkahelyek védelmére kell helyezni. Az első hullám során már sikerrel alkalmazott bértámogatások kibővítésére újból szükség lehet, miközben a munkahelyvédelmi akcióterv adókedvezményeinek célzott növelését is érdemes megkezdeni. Az aktív munkapiaci politikák további erősítésével javítani kell a munkaerő képzettségét, támogatva, hogy az újraindulás során a foglalkoztatottak már a versenyképesebb vállalatoknál helyezkedhessenek el.
"A következő években a bankrendszer működésének prociklikussága újból felerősödhet" - vélekedett. A moratórium meghosszabbítása megfelelő megoldást nyújt a járvány miatt átmeneti törlesztési problémákra, azonban a nemteljesítő hitelállomány és a bankrendszeren kívüli szállítói tartozások emelkedésére is jó előre készülni kell - tette hozzá. A hitelpiac stabil működésében továbbra is kiemelt szerep jut a jegybanki programoknak, emellett azonban érdemes a garanciák intézményét is hatékonyabban használni - mondta.
A jegybanki javaslat részleteit a héten közli az MNB honlapján.
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
