- Orosz terroristák elrabolták hétfőn a zaporizzsjai atomerőmű emberi erőforrásokért felelős vezérigazgató-helyettesét, Valerij Martinyukot, ismeretlen helyen tartják fogva, és valószínűleg kínozzák – közölte kedden az ukrajnai atomerőműveket működtető Enerhoatom vállalat. „Az oroszok ily módon igyekeznek megszerezni a számukra rendkívül szükséges információkat a zaporizzsjai atomerőmű alkalmazottainak személyi adatairól annak érdekében, hogy az ukrán személyzet mielőbb a Roszatom orosz atomenergetikai konszernhez kerüljön át” – állította közleményében az Enerhoatom. A vállalat szerint „az orosz megszállók a szó szoros értelmében kínzást alkalmaznak a zaporizzsjai nukleáris létesítmény dolgozóival szemben, nem riadnak vissza a kegyetlen zaklatástól”. A hónap elején az atomerőmű vezérigazgatóját, Ihor Murasovot is elrabolták az oroszok, majd október 3-án elengedték.
- Oroszország kész a párbeszédre a zaporizzsjai atomerőműről - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden Szentpéterváron fogadta Rafael Grossit, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatóját. Az orosz elnök "aggasztónak" nevezte az Ukrajna legnagyobb, az orosz hadsereg által március óta megszállt atomerőművénél kialakult helyzetet. Putyin egyébként október 5-én elrendelte az erőmű létesítményeinek orosz szövetségi tulajdonba vételét. Az erőmű térségében gyakori a tűzharc, amelyért mindkét fél a másikat teszi felelőssé.
- A világ iparilag legfejlettebb hét államát tömörítő G7-ek elkötelezettek addig támogatni Ukrajnát, amíg az szükséges – derült ki az országcsoport vezetőinek keddi nyilatkozatából. "Folytatni fogjuk a pénzügyi, humanitárius, katonai, diplomáciai és jogi támogatást, sziklaszilárdan kiállva Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges" - olvasható a G7-ek videomegbeszélését követően közzétett közös állásfoglalásban. Mindemellett további szankciókat helyeztek kilátásba Oroszország ellen. A résztvevők felszólították a fehérorosz vezetést: hagyjon fel az orosz hadműveletben játszott közreműködésével, vagyis, hogy területét az orosz csapatok rendelkezésére bocsátja és támogatást is nyújt számukra. A G7-ek értékelése szerint fehérorosz-orosz közös katonai egység létrehozása újabb példája Minszk és Moszkva összejátszásának.
- Az ukrajnai városokra mért hétfői orosz légicsapások megsérthették a hadviselést szabályozó nemzetközi egyezményeket, és háborús bűncselekménynek minősülhetnek, ha kiderül a szándékosság – jelezte az ENSZ kedden. Felszólítjuk Oroszországot, hogy tartózkodjon az erőszak fokozásától - mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője genfi sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő aláhúzta, hogy a lakott területek és a polgári infrastruktúra közvetlen támadása háborús bűncselekmény. A legfrissebb ukrán adatok szerint legalább 19-en meghaltak és 105-en megsebesültek a hétfő reggeli támadásokban. A szóvivő megjegyezte: az ENSZ-t aggasztja a tény, hogy egyes esetekben úgy tűnik, szándékosan vették célba a polgári infrastruktúrát. Nyolc régióban több tucat lakóépület, valamint legalább tizenkét energetikai létesítmény szenvedett károkat - tette hozzá.
- Az orosz erők kedden ismét több ukrán nagyváros ellen hajtottak végre támadásokat, a délkeleti országrészben lévő Zaporizzsjára 12 darab Sz-300-as rakétát lőttek ki, egy helyi lakos életét vesztette - közölte az ukrán katasztrófavédelmi szolgálat. A katasztrófavédelem hozzátette, hogy az orosz erők polgári objektumokat vettek célba. Anatolij Kurtyev, a városi tanács titkára szerint Zaporizzsjában egy oktatási intézményben, egy egészségügyi intézményben és lakóépületekben keletkeztek károk a reggeli rakétatámadás következtében. Ugyancsak támadás érte az ország nyugati részében lévő Lviv és Vinnicja megyeszékhelyű városokat. Makszim Kozickij, Lviv megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az előzetes információk szerint három robbanás történt a lvivi régió két energetikai létesítményében. Andrij Szadovij, Lviv polgármestere később nyilvánosságra hozta, hogy a támadás következtében egy ember sérült meg.
- Kedden egy létfontosságú objektumot ért orosz rakétacsapás következtében a nyugat-ukrajnai Lemberg egy része áram nélkül maradt - közölte Andrij Szadovij, a város polgármestere. A rakétacsapás következtében Lemberg 30 százaléka áram nélkül maradt, és a város két kerületében a vízellátás is szünetel.
- Natalija Humenyuk, a dél-ukrajnai műveleti parancsnokság sajtóközpontjának vezetője arról számolt be, hogy folytatódik az ukrán ellentámadás a déli Herszon megyében, az orosz csapatok visszavonulnak, védelmi vonalaikat is "hátrébb viszik". Cáfolta, hogy lelassult volna az ukrán csapatok előrenyomulása a térségben. Humenyuk szavai szerint a megszállók kiviszik családjukat a herszoni régióból, és az orosz erők egyre kevésbé képesek utánpótlás szállítására a térségbe.
- Az ukrán vezérkar keddi helyzetjelentésében kiemelte, hogy meghaladta a 63 ezret az Ukrajnában meghalt orosz katonák száma. Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője arról számolt be, hogy a légierő további 14 orosz rakétát semmisített meg Ukrajna különböző régióiban, azon túl, hogy a reggeli órákban négyet lelőttek. Vitalij Klicsko kijevi polgármester egy tévéműsorban elmondta, hogy az ukrán légvédelem több rakétát is lelőtt kedden Kijev közelében. Hozzátette, hogy ennek köszönhetően egyetlen robbanás sem volt az ukrán fővárosban, így "a nap normálisan indult, minden incidens nélkül".
- Az ukrán katonai hírszerzés közölte, hogy értesüléseik szerint Oroszország már 32 iráni gyártású Sahíd-136 típusú kamikaze drónt szállított Fehéroroszországba, és csütörtökig további nyolc érkezése várható.
- A NATO a korábbinál nagyobb figyelmet fog fordítani a létfontosságú infrastruktúra védelmére - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek kétnapos tanácskozását megelőzően kedden. Jens Stoltenberg kijelentette: a NATO és a tagországok létfontosságú infrastruktúrája elleni bármi fajta támadásra, beleértve a hibrid támadásokat is, a szövetségesek egységes és határozott választ fognak adni. Kifejtette, hogy a miniszterek várhatóan megállapodnak a NATO elrettentő és védelmi képességének erősítését célzó intézkedésekről, köztük a hadianyag és a felszerelés készleteinek növeléséről. A NATO katonai ereje a legalkalmasabb arra, hogy megakadályozza a feszültség fokozódását Oroszországgal - mutatott rá. Az ukrajnai háborút Oroszország indította, Moszkva kezében van a lehetőség arra, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek - szögezte le Stoltenberg."A NATO nem részese a konfliktusnak, de a mi támogatásunk kulcsszerepet játszik abban, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát és felszabadítani területeit, valamint kitartson Oroszország válogatás nélküli, a civilek és a létfontosságú infrastruktúra elleni támadásaival szemben. Üzenetünk világos: a NATO kiáll Ukrajna mellett, ameddig csak kell" - tette hozzá a NATO főtitkára.
(MTI/AFP/Reuters)
