A moszkvai városi bíróság júniusban elutasította a Meta Platforms fellebbezését az amerikai vállalat szélsőségesnek nyilvánításáról szóló határozat ellen, ami a Facebook és az Instagram oroszországi betiltását eredményezte. Egy orosz fővárosi bíróság március 21-én minősítette szélsőségesnek az anyavállalatot, és tiltotta be a két közösségimédia-szolgáltatót. Az ugyancsak a Meta tulajdonában lévő WhatsApp messengert a verdikt nem érintette.
A TASZSZ hírügynökség szerint az ügyben a főügyészség nyújtott be keresetet, miután a két közösségi médium több országban visszavonta az erőszakra buzdító üzenetekre vonatkozó tilalmát Vlagyimir Putyin orosz elnök és az általa február 24-én Ukrajnába háborúba küldött orosz hadsereg katonái esetében.
A Meta, valamint az orosz tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) által már korábban blokkolt Instagram és a Facebook számára márciusban megtiltották, hogy üzleti tevékenységet folytassanak, valamint hogy irodákat működtessenek Oroszországban. Az Instragramot erőszakra való felbujtás, a Facebookot orosz médiumok letiltása címén szankcionálták.
Az orosz főügyészség szerint a Meta közösségi oldalai nagymértékben befolyásolják a közvéleményt, maga a vállalat pedig "alternatív valóságot" hozott létre, amelyben gyűlöletet szított az oroszok ellen. A Roszkomnadzor arra hívta fel a figyelmet, hogy az ukrajnai háború kitörése nyomán az Instagramon már márciusban 4600 olyan bejegyzést tettek közzé, amely hazugságot terjesztett az orosz hadseregről és több mint 1800 olyan felhívást, amely részvételre buzdított nem engedélyezett tüntetéseken.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) ragaszkodott a vállalat azonnali betiltásához, mert szerinte tevékenysége Oroszország és fegyveres erői ellen irányult.
A Meta Platforms a tárgyalás elhalasztását, valamint nyelvészeti szakvéleményt elkészíttetését kérte akkor azokról a nyilatkozatokról, amelyek a főügyészség kérelmének indokául szolgáltak, de elutasító választ kapott. A Meta egyik képviselője a bíróságon azt mondta, hogy a vállalat megváltoztatta a politikáját, és elfogadhatatlannak nyilvánítja a ruszofóbiát, valamint a felhívásokat az oroszok elleni erőszakra. Azt hangoztatta, hogy az oroszok jelenléte a közösségi hálózatokon, amelyeket 2 milliárd ember használ világszerte, fontos tényező a globális kommunikációban és az üzleti tevékenységben.
Az ügyészségi kereset indoklása szerint a Meta március 11-én engedélyezte, hogy olyan információkat tegyenek közzé az oldalain, amelyek az orosz hadsereg elleni erőszakra szólítanak fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban. A hasonló uszítás a civilek ellen továbbra is tilos.
Az ügyről elsőként beszámoló Reuters azt írta akkor, hogy a katonák gyilkolására vonatkozó felszólítást 12 országban, Azerbajdzsánban, Örményországban, Észtországban, Georgiában, Magyarországon, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Romániában, Oroszországban, Szlovákiában és Ukrajnában engedélyezték. A Vlagyimir Putyin orosz és az Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök elleni uszítást az oroszországi, lengyelországi és ukrajnai felhasználók számára tették lehetővé.
A Facebook blokkolásának lehetősége már 2017-ben felmerült Oroszországban mert a vállalat nem tartotta be a személyes adatok helyi tárolására vonatkozó törvényt. A bíróság többször is megbírságolta a közösségi hálózatot, amely a bírságokat ki is fizette.
2021-ben a Facebookot 43 millió rubeles (a rubel jelenleg mintegy 6,9 forintot ér) bírsággal sújtották, mert nem távolította el Oroszországban a tiltott tartalmakat. A helyzet az ukrajnai háború és a nyugati szankciók teremtette légkörben tovább éleződött. A Meta közösségi hálózatai megtiltották az orosz felhasználóknak, hogy reklámkampányokat indítsanak, az Instagram leállította a felhasználók oroszországi és ukrajnai követőire vonatkozó információk megjelenítését, és Stories funkcióban elkezdte címkézni az orosz állami média linkjeit tartalmazó történeteket. A Facebook az RT-hez, a Sputnikhoz és más, egyebek között állami tulajdonú állami médiumokhoz korlátozta a hozzáférést.
A Facebook és az Instagram csak VPN segítségével érhető el Oroszországban.
(MTI)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 330,3 pontos, 0,31 százalékos emelkedéssel, 107 319,91 ponton, történelmi csúcson zárt pénteken. 
