„Tudjuk, hogy amit teszünk, az az országnak rossz – de a Fidesz támogatására nézve jó” – ismerte el egy (időközben fontos kormányzati pozícióba került) fideszes országgyűlési képviselő e sorok szerzőjének arra a vádra, miszerint a kormánypárt permanens Nyugat-ellenes hecckampánya hazánk páratlan elszigetelődéséhez fog vezetni a civilizált világban. 2012-t írtunk, a fenti párbeszéd helyszíne a Stefánia Palota, ahol a Stádium Egyesület tartotta soros gyűlését. Már túl voltunk Magyarország EU elnökségén és többek számára világossá vált, hogy a magyar kormánypárt jogállamot aláásó lépései miatt alapjaiban rendül meg hazánk szövetségesi megítélése.
Az EU leginkább csalódást keltő tagállama
A Stádium Egyesületet egy évtizede alapították a közélet iránt érdeklődők, köztük a fent említett kormánypárti funkcionárius és e sorok szerzője. Alapító okirata szerint „Az egyesület célja, hogy tagságának klubszerű összejövetelein lehetőséget biztosítson a keresztény értékrend, a nemzeti érdekvédelem és polgárosodás ügye iránt elkötelezett személyeknek az eszmecserére, közös programok szervezésére, előadások megrendezésére, a tájékozódásra és a tájékoztatásra.” Bár alapító tag volt, e sorok szerzője az áthidalhatatlan ellentétek miatt 2013-ban elhagyta az Egyesületet.
Nos, mára a vetés beérett, és egy friss nemzetközi felmérés szerint az uniós polgárok számára Magyarország az EU leginkább csalódást keltő tagállama. Ez pedig bizony nem jó előjel a következő uniós költségvetés tárgyalása előtt. A tanulmány szerint éppen az EU közös költségvetésébe befizető tagállamok polgárainak omlott össze a bizalma Budapest irányába, köztük a belgáknak, a hollandoknak, a finneknek, a dánoknak és a németeknek.
Ezekben a fővárosokban mára pontosan tudják, hogy az EU-s pénzek kifizetésének egy igen jelentős része hazánkban és számos keleti tagállamban bűnügyi kategóriának számít, de a rendszert egykor arra alapozva építették fel Nyugat-Európában, hogy a tagállami adminisztráció partner lesz és fellép a szabálytalanságok ellen – nem pedig résztvevője és intézője a visszaéléseknek. Mindenesetre a hazai, a sorsába már többnyire rezignáltan beletörődött ’utazóközönség’ hamarosan a saját bőrén érzi majd a fagyos lehelletet –hiszen éppen a befizető államok döntenek úgy, hogy drasztikusan megvágják a „problémás” tagállamok számára a kohéziós pénzeket, illetve a közös agrárpolitika támogatásait a következő EU költségvetési ciklusban (2021-2027). Több tagállamnak is már hivatalosan az az álláspontja, hogy a továbbiakban a jogállamiság helyzetétől teszik függővé a támogatások utalását, és az Európai Parlament is megszavazta, hogy ez szempont legyen a pénzosztáskor.
A Bizottság visszavág
|
| Káncz Csaba |
Hazánkban nem igazán ismert, hogy milyen szinten szigetelődött el Budapest az EU Bizottságában, az EU politikailag függetlenséget élvező végrehajtó szervénél. Mára nemhogy magyar főigazgató, de már főigazgató-helyettes sincsen a Bizottságnál, az elmúlt időszakban nyugdíjba vonult két főigazgató-helyettes helyére teljes természetességgel neveztek ki más nemzetiségűt a posztra. A Bizottságnál Navracsics Tibor jelenlegi EU-biztos szakmailag láthatatlan évei is hozzájárultak Budapest rossz megítéléséhez – mint ismeretes, Navracsicsot éppen a múlt héten választották a legrosszabb EU biztosnak – annak ellenére, hogy hozzá tartozik a legnépszerűbb EU-s program, az Erasmus+.
A Nyugat-Európa kulcsállamaiban elszigetelődött hazai kormánypárt mindennek ellenére az elmúlt napokban az EP kampánya részeként – magyar közpénzből – sok milliárdos plakátkampányt indított a Bizottság elnöke ellen. De ahogyan a befolyásos Politico megállapítja, az akció látványos bumeránghatást ért el az Európai Néppártban. A német kormánypárti CDU és CSU gyakorlatilag órákkal a kampány kezdete után mereven elzárkózott attól és a Fidesszel fenntartott kapcsolatok megszakításával fenyegetőzött. Ennek megvalósulása bizony érzékeny csapás lenne Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter számára, aki az utóbbi években pont a német politikai kapcsolatok bizalmas ápolására kapott felhatalmazást a Fidesz vezetés részéről.
Visszaélésekre is módot adhat az új törvény? 
