A konzervatív kormánykoalíció törvényjavaslata szerint Svédország 2023-ban 7,3 milliárd koronával (1 svéd korona=37 forint), 2024-ben pedig további 2,2 milliárd koronával csökkentené a nemzetközi segélyezésre fordított hozzájárulását.
A döntés várható volt, miután részét képezte a svéd jobboldal kormányprogramjának, amely ezúttal a szélsőségesnek tekintett Svéd Demokrata Párt (SD) támogatását is élvezi a svéd parlamentben.
A terv szerint a menekültek támogatására fordított összeg csökkenne, ugyanakkor növelni tervezik a rendőrség költségvetését és az új atomerőművek előkészítésére tervezett kiadásokat is. Ezen felül csökkentenék az üzemanyagra kivetett adókat és többet fordítanának a védelmi és jóléti kiadásokra.
Svédország 1975 óta folyamatosan túlteljesíti az ENSZ azon ajánlását, amely a tagállamok bruttó hazai termékének 0,7 százalékát javasolja segélyezésre fordítani. A tervezet szerint ezt az értéket 2023-ban is meg fogják haladni a svéd segélyezési kiadások, annak ellenére, hogy 2023-ban a gazdasági növekedés 0,4 százalékos csökkenésére számítanak, 2024-re pedig 2 százalékos növekedést jósolnak.
A Donor Tracker nemzetközi fejlesztési szervezet adatai szerint 2022-ben Svédország a 8. helyet foglalta el azon országok listáján, amelyek abszolút értékben a legnagyobb összegeket költötték nemzetközi segélyezésre. Az országok GDP-arányos költéseit tekintve pedig a harmadik helyen áll, Luxembourg és Norvégia mögött.
A négypárti koalíció (Moderáltak, Kereszténydemokraták, Liberálisok, Svéd Demokraták) által benyújtott költségvetési tervezetet az év végig kell elfogadnia a svéd parlamentnek.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2913,21 pontos, 2,33 százalékos emelkedéssel, 127 820,56 ponton zárt szerdán. 
