Robbanás puszította el Bejrút egy részét kedd este, az áldozatok száma bőven meghaladja a százat, rengeteg a sebesült, sok embert még keresnek a romok alatt. A robbanás okát még kutatják a szakértők, nem zárható ki a szándékosság sem.
A katasztrófa után egy sor ország sietett Libanon segítségére, a magyar kormány sem maradt ki a sorból. A tegnap este megjelent Magyar Közlöny szerint 1 millió eurót, azaz 347 569 200 forintot biztosítanak a Bejrútban történt robbanás okozta károk enyhítésére. A támogatás közvetlen címzettje az Antióchiai Szír Maronita Katolikus Egyház vagy az általa alapított valamely szerv - derül ki a kormányhatározatból.
A pénz forrása a költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléka, a kifizetési jogcím pedig a Miniszterelnökség "üldözött keresztények segítésének feladatai" célelőirányzata, azon belül is a Hungary Helps program.
Idén a rendkívüli kormányzati intézkedésekre 110 milliárd forint tartalékot képeztek. Ebből már költöttek korábban is, mint bemutattuk ebben a cikkünkben.
Frissítés!
Időközben a témában nyilatkozott Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára az M1-nek. Mint mondta, azonnali segítségre van szüksége Libanonnak a bejrúti robbanás után, ezért döntött úgy a kormány, hogy egymillió euróval támogatja az emberi életek megmentését, a kármentést és az újjáépítést. Kiemelte, hogy a libanoni egészségügyi rendszer képtelen kezelni a helyzetet, és több mint ötezer sérültről és több mint 130 halálos áldozatról érkeztek hírek.
A pusztítás mértékét jelzi az is, hogy a helyi ortodox egyház közölte, a kórháza teljesen megsemmisült - tette hozzá.
Az államtitkár elmondta azt is, hogy Magyarország a Hungary Helps programban ajánlotta fel az egymillió eurós támogatást, amelyet a helyi maronita egyházon keresztül osztanak szét.
A felajánlást elsősorban egészségügyi támogatásra költik, de óriási problémának nevezte Azbej Tristan azt is, hogy legalább negyedmillió ember elveszítette az otthonát, így őket el kell helyezni.
Ez a „gig economy.” 
