A libanoniak elvesztették hitüket a teljes politikai osztályban és az ország bankrendszerében, miközben a nemzetközi pénzpiacok elvesztették a hitüket Libanonban. Egyes libanoniak – beleértve a jegybank vezetőjét – most Katar felé fordítják figyelmüket. Káncz Csaba jegyzete.

Carlos Ghosnt sikkasztással vádolják - szerinte meg részrehajlók a japánok.

Irán véres „rendrakása” rámutat arra, hogy milyen szinten csúszott ki Washington kezéből az irányítás Irakban. Izrael eközben azt követeli, hogy Libanon az amerikai katonai segély átutalása előtt zárassa be a Hezbollah precíziós rakétagyárait. Káncz Csaba jegyzete.

Libanonban lopakodó bankválság, Tunéziában politikai földrengés, Algériában pedig folyamatos tüntetések jelzik, hogy a Földközi-tenger partján fekvő muszlim országok viharos vizekre értek. Libanonban már az elkövetkező napokban szétszakadhat a 22 éve rögzített kötés az amerikai dollár és a libanoni font között. Káncz Csaba jegyzete.

A recesszióba süllyedt Törökország és Libanon példája súlyos figyelmeztető jel a német nagypolitikának arra, hogy milyen alulról jövő nyomással szembesülhetnek akár már a közeljövőben migráns- és menekült-ügyben. A társadalmi robbanást elkerülendő Ankara és Bejrút megkezdte nyílt és burkolt eszközökkel a menekültek kiszorítását az országból. Káncz Csaba jegyzete.

Több száz szír menekült kezdett visszatérni Szíriába Libanon különböző területeiről.

Vajon valóban hazavárja Szíria polgárait, vagy csak egy részüket? Mi történik azokkal, akiket valójában nem? Mitől félnek a menekültek, és mi az a tízes számú dekrétum? Miben készül Asszad utánozni török kollégáját?

Az egyre erősödő Irán-barát Hezbollah már régóta csípi a szemét mind Rijádnak, mind Tel-Avivnak, mind Washingtonnak. A Jerusalem Post szerint a libanoni kormányfő lemondása Izraelnek nagyobb jogosultságot adott arra, hogy teljeskörű katonai kampányt indítson Irán és Libanon ellen. A szaúdi kormányzat szerint, ha folytatódnak az iráni gyártmányú rakétatámadások Jemenből, azt egy ponton Irán részéről hadüzenetnek fogják fel.

Egyebek mellett még templomfelújítást is tervez a kormány.

Egy háborúnak nem csak közvetlen veszteségei vannak, a kiirtott vagy megcsonkított családok túlélői komoly sebeket hordoznak magukban. Különösen veszélyes ez a kisgyerekekre, akik háborús övezetekben nőnek fel, ráadásul mára lassan felnő egy generáció, aki a világból csak a pusztítást, a halált és a bujkálást ismeri. A terrorszervezetek pedig pontosan erre építenek, amikor gyerekeket és tizenéveseket toboroznak mártírnak. Szerencsére van gyógyír.

Meglepően sokat változott Soros György álláspontja menekültügyben, már nem feltétlenül Európában akarja látni a szíriaiakat, inkább Törökországgal, Libanonnal, Jordániával szövetkezne. A költségek azonban így is meghaladhatják a tízmilliárd eurót évente. A kvótarendszert is elveti, amely alapján minden országnak kötelező lenne menekülteket befogadnia. Vízum nélkül jöhetnek ide a törökök?

A menekültválság kiterjedtsége kezdi rádöbbenteni a világot, főleg Európát, hogy nem lehet így hagyni Szíriát és Irakot, hisz akkor tényleg az utolsó lakosaik is menekülni kényszerülnek. Együttműködés még alig van, de legalább már tárgyalnak róla az ENSZ-ben is. Hogy lesz ebből béke?

Európának 15 milliárd eurós költséggel évi egymillió menekültet kellene befogadnia ahhoz, hogy a jövője biztosítva legyen – írja Soros György milliárdos. A terheket igazságosan kéne elosztani, kötvények kibocsátásából is lehetne fedezni, és komoly lökést adhatna az európai gazdaságnak. Hat pontos tervet készített és Orbánnak is beszólt.

Mire jó egy török kerítés? A menekültkérdés tele van tévhitekkel, indulatokkal. Tényleg Nyugat-Európa a menekültek igazi mentsvára és valóban óriási terheket jelent neki az áradat? Melyik országban jut egy főre a legtöbb menekült? Hol áll Magyarország? Meg fognak lepődni, az első tízbe sem férünk bele.

Magyarország tavaly került ki az "élmezőnyből", most is megvizsgálták az ország helyzetét.