A tárcavezető arról számolt be, hogy a közel-keleti válság erősen megütötte Libanont is, így emberek ezrei, tízezrei kényszerültek a lakóhelyük átmeneti elhagyására, és a helyzet csak az Izraellel kötött tűzszünettel javult, amelyet a magyar álláspont szerint meg kell hosszabbítani, fenn kell tartani a tartós béke megteremtése érdekében. Üdvözölte, hogy az utóbbi időszakban az ország stabilitása sokat javult, ugyanis ez kulcskérdés az egész régió biztonsága szempontjából, a Közel-Kelet biztonságának pedig komoly kihatása van Európa, és így Közép-Európa biztonságára is.
„Ha a Közel-Keleten tartósan instabil környezet jön létre, akkor innen emberek milliói, sőt akár tízmilliói indulnak meg, és ők minden bizonnyal Európa felé indulnak el. Így egy instabil közel-keleti helyzet újabb tízmilliós nagyságrendű migrációs nyomást hozhat Európa számára” – figyelmeztetett.
„A libanoni stabilitás fenntartása, megerősítése az egyik eszköz arra, hogy megelőzzük újabb migrációs hullámok kiindulását” – tette hozzá.
Szijjártó Péter örömtelinek nevezte ezért, hogy Libanonban sikerült elnököt választani, akit tárgyalásuk során arról biztosított, hogy Magyarország továbbra is mindent meg fog tenni az országa stabilitásának megőrzésért.
„Ennek keretében 400 millió forintos támogatásban részesítettük a libanoni hadsereget annak céljából, hogy mint hivatalos állami reguláris hadsereg át tudja venni a milíciáktól vagy a milíciák felett a libanoni biztonság garantálását” – jelentette be.
„Ezt a pénzt az Európai Békekereten keresztül juttatjuk el Libanonba, s ezt azért tudjuk megtenni, mert mi nem küldünk fegyvert Ukrajnába, ekképp az oda fizetendő összeget átutalhatjuk máshova is, így ezt a libanoni hadsereg megerősítésének érdekében ajánlottuk fel Libanonnak” – húzta alá.
Emellett szorgalmazta a jelenleg Libanonban élő 1,5-2 millió szíriai menekült minél előbbi hazatérését, mondván, hogy ennek az embertömegnek az ellátása óriási terhet jelent az állam számára.
(MTI)
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
