Európa megosztott a grúziai válság megítélésében, nem tudja, hogyan alakítsa kapcsolatait Oroszországgal annak új agresszivitása miatt - írja a The New York Times.
Európa megosztott a grúziai válság megítélésében, nem tudja, hogyan alakítsa kapcsolatait Oroszországgal annak új agresszivitása miatt - írta a The New York Times elemzésében.
Az európai dilemma egyértelmű: az a kérdés, hogyan lehet összebékíteni az Oroszországtól való erősödő energiafüggőséget a Putyinnal szembeni fokozódó politikai ellenszenvvel - fogalmazott a lapban Clifford Kupchan, a Eurasia Group nevű washingtoni tanácsadó cég igazgatója.
Európa azt találgatja, vajon összeegyeztethető-e az, hogy egyfelől szüksége van Oroszországra, másfelől egyre kényelmetlenebb számára Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök társasága - írta a New York-i lap a keddi NATO-külügyminiszteri válságtanácskozás előtt.
Miközben az Egyesült Államok azt keresi, hogyan lehetne jelképes üzeneteken túl támogatni Grúziát és más volt szovjet köztársaságokat, közöttük Ukrajnát, a "régi és az új", nagyjából Nyugat- és Kelet-Európa megosztott - véli Kupchan.
Mint rámutatott, az új Európa, Nagy-Britannia és Skandinávia támogatásával keményebb fellépést sürget, a régi Európa ezzel szemben abban a meggyőződésében fog megerősödni, hogy Grúzia és Ukrajna még nem készült fel a NATO-tagságra.
Az újság idézte Jacques Rupnikot, a Politikai Tanulmányok Párizsi Intézetének Kelet-Európa-szakértőjét, aki szerint a Berlini fal 1989-es leomlása óta sok határváltozás történt Európában, legutóbb Koszovóban, és Putyin ezzel a példával védi Oroszország grúziai fellépését. "Még mindig az államok létrehozásának folyamatában vagyunk, a térkép még nincs befejezve" - mondta.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírta az alaptörvény tizenhatodik módosítását és elrendelte a Magyar Közlönyben való kihirdetését – közölték az államfő Facebook-oldalán pénteken. Az aláírt módosítókat tartalmazó Magyar Közlöny nem sokkal péntek délután kettő óra előtt meg is jelent.
Frissültek a tényleges egyéni fogyasztásra vonatkozó adatok: a tavalyi számok alapján még Lettország előtt állt Magyarország, a friss adatok szerint már nem. A két tagállam holtversenyben osztozik a sereghajtó pozíción.
Csütörtökön 11 órától tartották a kormányszóvivői sajtótájékoztatót, amelyen ismét kormánydöntésekről, valamint az uniós pénzek hazahozatalának állásáról is szó esett.
A Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 3680 milliárd forint jut Magyarországnak. Ennek a felhasználásáról hónapokon belül dönteni kellene, de a kormány talált módot arra, hogy ne kelljen kapkodni.
Magyarország hosszabb távon a közép-európai energiakereskedelem meghatározó szereplőjévé válhat, ha a tárolási és hálózati infrastruktúra fejlesztése lépést tart a termelés bővülésével – írta a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb elemzésében.
Az Arab-öböl menti államok olajtermelése valószínűleg októberre helyreáll, de a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok mennyisége így sem haladja meg a háború előtti szint 70 százalékát – vélik az amerikai Goldman Sachs bank szakértői, akiket a Bloomberg idézett csütörtökön.
.jpg)
Európa megosztott a grúziai válság megítélésében, nem tudja, hogyan alakítsa kapcsolatait Oroszországgal annak új agresszivitása miatt - írja a The New York Times. .jpg)
.jpg)
Az EU-csúcs után nyilatkozott. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
