Az oroszok felosztják Európát - csak most másképp

Európa megosztott a grúziai válság megítélésében, nem tudja, hogyan alakítsa kapcsolatait Oroszországgal annak új agresszivitása miatt - írta a The New York Times elemzésében.

Az európai dilemma egyértelmű: az a kérdés, hogyan lehet összebékíteni az Oroszországtól való erősödő energiafüggőséget a Putyinnal szembeni fokozódó politikai ellenszenvvel - fogalmazott a lapban Clifford Kupchan, a Eurasia Group nevű washingtoni tanácsadó cég igazgatója.

Európa azt találgatja, vajon összeegyeztethető-e az, hogy egyfelől szüksége van Oroszországra, másfelől egyre kényelmetlenebb számára Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök társasága - írta a New York-i lap a keddi NATO-külügyminiszteri válságtanácskozás előtt.

Miközben az Egyesült Államok azt keresi, hogyan lehetne jelképes üzeneteken túl támogatni Grúziát és más volt szovjet köztársaságokat, közöttük Ukrajnát, a "régi és az új", nagyjából Nyugat- és Kelet-Európa megosztott - véli Kupchan.

Mint rámutatott, az új Európa, Nagy-Britannia és Skandinávia támogatásával keményebb fellépést sürget, a régi Európa ezzel szemben abban a meggyőződésében fog megerősödni, hogy Grúzia és Ukrajna még nem készült fel a NATO-tagságra.

Az újság idézte Jacques Rupnikot, a Politikai Tanulmányok Párizsi Intézetének Kelet-Európa-szakértőjét, aki szerint a Berlini fal 1989-es leomlása óta sok határváltozás történt Európában, legutóbb Koszovóban, és Putyin ezzel a példával védi Oroszország grúziai fellépését. "Még mindig az államok létrehozásának folyamatában vagyunk, a térkép még nincs befejezve" - mondta.

Hadi zsákmány: 100 grúz páncélozott jármű 
Az orosz gazdaság meg sem érzi a konfliktust
Orbán: az oroszok 56-ot ismétlik
Újranyíló hideg frontvonalak?

MTI