A hitelből az IMF a válságba került euróövezeti tagállamoknak nyújthat segítséget, Németországnak nagyjából 45 milliárd euróval kellene beszállnia. A jegybank úgy véli, a megállapodással Angela Merkel kancellár feladta az euróövezeti válság kezelésével kapcsolatban képviselt német álláspont egyik alapvető tételét, amely szerint a tizenhetek jegybankjainak és az Európai Központi Banknak nem szabad részt vennie államháztartások finanszírozásában, mert az inflációt gerjeszt és csökkenti a támogatott kormányok eltökéltségét a szerkezeti reformok végrehajtásában. Az pedig nem változtat a helyzeten, ha nem közvetlenül, hanem az IMF-en keresztül finanszírozzák az olasz, vagy éppen a spanyol államháztartási hiányt.
A Bundesbank ezért az euróövezetnél jóval szélesebb kört kíván a hitelezők táborában látni, mindenekelőtt Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Japán és Kína jegybankjának részvételéhez köti a beleegyezését. A másik fő feltétel, hogy a 200 milliárdot ne különítsék el az IMF egyéb forrásaitól - áll lapjelentések szerint egy levélben, amelyet Jens Weidmann jegybankelnök Wolfgang Schäuble pénzügyminiszternek küldött.
A Bundesbank a törvényhozás részvételét is igényli, elvárja, hogy a Bundestag - a törvényhozás alsóháza - támogassa az IMF-nek nyújtandó hitel ügyét. Kormánypárti képviselők azonban nem mutatnak erre hajlandóságot, azzal érvelnek, hogy a törvényhozásnak, mint önálló hatalmi ágnak nincs dolga a független jegybank illetékességi körébe tartozó üggyel.
Kedden este padlóra küldte az eurót az a sajtóértesülés, amely szerint Angela Merkel elutasította az egyik európai mentőalap az ESM feltőkésítését. Megfigyelők szerint a német kancellár egyrészt minimalizálni akarja a német anyagi részvételt a mentőakciókban, másrészt a lépéssel az IMF fontosságát akarja növelni, azon keresztül ugyanis a legtöbb kívülálló ország hajlandó beszállni a finanszírozásba. Merkel lépésének ugyanakkor belpolitikai jelentősége is van, amivel az erős euróhoz, és stabil gazdasághoz szokott német polgárokat akarja védeni a kancellár.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
