|
| Varga Mihály pénzügyminiszter és Orbán Viktor miniszterelnök. Illusztráció. (Fotó: MTI) |
A harmadik negyedévében az államháztartás finanszírozási oldalról számított nettó többlete 52 milliárd forintot, a negyedéves GDP 0,5 százalékát tette ki. A tavalyi első negyedév óta először zárt finanszírozási többlettel az államháztartás. A szeptember végén zárult egy évben az államháztartás finanszírozási igénye 913 milliárd forint, a GDP 2,2 százaléka volt - közölte hétfőn a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A négy negyedéves hiányból egyedül a tavalyi negyedik negyedév 800 milliárd forinttal részesedik.
Az államháztartás névértéken számításba vett konszolidált bruttó (maastrichti) adóssága a harmadik negyedév végén 28 927 milliárd forint, a GDP 70,9 százaléka volt. A harmadik negyedévben a tranzakciók 277 milliárd forinttal növelték, az átértékelődések pedig 92 milliárd forinttal csökkentették az adósságot. Az Eximbank adósságát is figyelembe véve az államháztartás maastrichti adóssága 1,9 százalékponttal magasabb, a GDP 72,8 százaléka volt, 0,5 százalékponttal alacsonyabb a tavaly év véginél és 1,4 százalékponttal az egy évvel korábbinál.
Az államháztartás nettó tartozása 23 436 milliárd forint, a GDP 57,4 százalékát tette ki a harmadik negyedév végén. (A harmadik negyedévére vonatkozó adathoz az MNB a saját GDP-becslését használta.)
A harmadik negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 35 milliárd forint volt és társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye is 35 milliárd forint volt. Ezzel szemben a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási képessége 121 milliárd forint volt a harmadik negyedévben. A szektor pénzügyi eszközei jelentősen növekedtek, elsősorban a központi kormányzatnál, kisebb részben a hitelintézeteknél elhelyezett betéteik emelkedtek.
De a Richteren kívül a többi vezető papír is erősödni tudott. 
