|
| Azért a Holnapután-film forgatókönyvét jobb lenne elkerülni... (Kép:20th Century Fox) |
A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek.
| A témával mi is rengeteget foglalkoztunk a Privátbankár.hu-n, a cikkeinket itt és itt lehet megtalálni. >>> |
Az ülésen felszólalt Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. A megállapodás elfogadását lehetőségnek nevezte Európa számára ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a klímaváltozás megállítása érdekében folyatott globális küzdelemben.
Meg kell védeni a legsérülékenyebb közösségeket és a jövőbeni nemzedékek érdekében is a megállapodás mielőbbi életbelépésére van szükség.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa.
Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos a szavazást követően elmondta, hogy a következő közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása.
|
A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. |
Mi már megléptük
Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre.
Eddig hét uniós tagállamban - Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban - ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.
Ahhoz, hogy a megállapodás életbe lépjen, a globális üvegházgáz kibocsátás 55 százalékát kitevő 55 államnak kell azt ratifikálnia. Eddig 51,9 százalékot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12 százalékos részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt léphet életbe.
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
