Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslat egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozná. Ezenkívül 66 milliárd dollárt költenének a vasúthálózat korszerűsítésére, 55 milliárdot szánnának az ország vízellátásában fennálló problémák megoldására, 65 milliárdot az elektromos hálózat korszerűsítésére és további milliárdokat fordítanának a víziutak helyreállítására és a szélessávú internetszolgáltatás bővítésére.
A szenátus augusztusban 69-30 arányban hagyta jóvá a tervezetet, amely azt jelenti, hogy 19 republikánus szenátor is igennel szavazott.
A tervek szerint a képviselőház csütörtökön nemcsak az infrastruktúrafejlesztési csomagról szavazott volna, hanem - ahogy azt Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke többször megígérte - döntöttek volna Joe Biden elnök 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról is, amely egyebek között családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz. A Biden-kabinet az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozná e kiadásokat, amit a republikánusok egyhangúlag elutasítanak. A szenátusi republikánusok vezetője, Mitch McConnell korábban azt mondta: mindent megtesznek majd, hogy megakadályozzák e hatalmas költségvetési kiadás elfogadását.
Azonban nemcsak a republikánusok, hanem a centrista demokraták sem értenek egyet a tervezettel. Csütörtökön Joe Manchin, Nyugat-Virginia állam, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora is jelezte, hogy sokallja a 3500 milliárd dollárt. Manchin azt mondta, hogy egy 1500 milliárd dollárosra csökkentett szociális csomagot tudna támogatni a szenátusi szavazáskor, a 3500 milliárdos tervezetet "fiskális őrültségnek" nevezte.
Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazná a szociális csomagot, az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerülne, ahol - ha szavazategyenlőség alakul ki - Kamala Harris amerikai alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség lenne, a centristákéra is.
A képviselőházi demokraták progresszív törvényhozói azonban nem hajlandóak engedni a 3500 milliárdból. Kilátásba helyezték, hogy addig nem szavazzák meg az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amíg nem egyeztek meg a nagyobb összegű tervezetről. Ilhan Omar, Minnesota állam demokrata képviselője Manchinnak címzett mondataiban úgy fogalmazott: "A pártod politikai programjának tönkretételére tett kísérleted, az az őrültség!"
Hogy csökkentse a pártján belül kialakult feszültséget, Biden pénteken a Capitolium épületébe látogatott, és tárgyalt a demokrata képviselőkkel. Sajtóinformációk szerint nem sürgette párttársait, hogy azonnal fogadják el a törvényjavaslatokat. "Nem számít, hogy hat perc, hat nap vagy hat hét múlva, de keresztül fogjuk vinni!" - mondta az elnök újságíróknak a tárgyalást követően.
A Biden vezette kabinet számára további problémákat okozhat, hogy bár ő csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely ideiglenesen - december 3-áig - biztosítja a kormányzat finanszírozását, a jogszabály nem tartalmazza a 28 400 milliárd dolláros adósságplafon megemelését. Ezt ugyanis a republikánusok elutasították.
A képviselőház demokrata politikusai szerdán egy önálló törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely - immáron külön jogszabályként - 2022 decemberéig felfüggesztené az adósságkorlátot. Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője azt mondta, a törvényjavaslatot a szenátus elé terjeszti, de szinte biztos abban, hogy a republikánusok "blokkolni fogják azt". Az Egyesült Államok október folyamán fizetésképtelenné válhat a felhalmozott óriási államadóssága miatt, ha nem emelik meg vagy nem törlik el a szövetségi adósságplafont.
Janet Yellen pénzügyminiszter kedden levélben szólította fel a kongresszust, hogy emelje meg a kormány hitelfelvételi korlátját. Yellen arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy amennyiben október 18-ig nem emelik fel az adósságkorlát szintjét, "akkor az Egyesült Államok (...) valószínűleg pénzügyi válsággal és gazdasági recesszióval fog szembesülni."
Kínának és az Egyesült Államoknak nem riválisnak, hanem partnernek kell lennie - szögezte le Hszi Csin-ping kínai elnök Pekingben. 
