Az 1200 milliárd dolláros infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslat egyebek között utak, hidak és repülőterek építését és felújítását finanszírozná. Ezenkívül 66 milliárd dollárt költenének a vasúthálózat korszerűsítésére, 55 milliárdot szánnának az ország vízellátásában fennálló problémák megoldására, 65 milliárdot az elektromos hálózat korszerűsítésére és további milliárdokat fordítanának a víziutak helyreállítására és a szélessávú internetszolgáltatás bővítésére.
A szenátus augusztusban 69-30 arányban hagyta jóvá a tervezetet, amely azt jelenti, hogy 19 republikánus szenátor is igennel szavazott.
A tervek szerint a képviselőház csütörtökön nemcsak az infrastruktúrafejlesztési csomagról szavazott volna, hanem - ahogy azt Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata párti elnöke többször megígérte - döntöttek volna Joe Biden elnök 3500 milliárd dollárosra becsült szociális csomagjáról is, amely egyebek között családi, oktatási, egészségügyi és klímavédelmi intézkedéseket tartalmaz. A Biden-kabinet az amerikai történelem egyik legnagyobb adóemeléséből finanszírozná e kiadásokat, amit a republikánusok egyhangúlag elutasítanak. A szenátusi republikánusok vezetője, Mitch McConnell korábban azt mondta: mindent megtesznek majd, hogy megakadályozzák e hatalmas költségvetési kiadás elfogadását.
Azonban nemcsak a republikánusok, hanem a centrista demokraták sem értenek egyet a tervezettel. Csütörtökön Joe Manchin, Nyugat-Virginia állam, valamint Kyrsten Sinema, Arizona demokrata szenátora is jelezte, hogy sokallja a 3500 milliárd dollárt. Manchin azt mondta, hogy egy 1500 milliárd dollárosra csökkentett szociális csomagot tudna támogatni a szenátusi szavazáskor, a 3500 milliárdos tervezetet "fiskális őrültségnek" nevezte.
Amennyiben a demokrata többségű alsóház megszavazná a szociális csomagot, az az 50 demokrata és 50 republikánus szenátorból álló felsőház elé kerülne, ahol - ha szavazategyenlőség alakul ki - Kamala Harris amerikai alelnök dönt a javaslatról. Ehhez azonban minden demokrata szenátor szavazatára szükség lenne, a centristákéra is.
A képviselőházi demokraták progresszív törvényhozói azonban nem hajlandóak engedni a 3500 milliárdból. Kilátásba helyezték, hogy addig nem szavazzák meg az infrastruktúrafejlesztési törvényjavaslatot, amíg nem egyeztek meg a nagyobb összegű tervezetről. Ilhan Omar, Minnesota állam demokrata képviselője Manchinnak címzett mondataiban úgy fogalmazott: "A pártod politikai programjának tönkretételére tett kísérleted, az az őrültség!"
Hogy csökkentse a pártján belül kialakult feszültséget, Biden pénteken a Capitolium épületébe látogatott, és tárgyalt a demokrata képviselőkkel. Sajtóinformációk szerint nem sürgette párttársait, hogy azonnal fogadják el a törvényjavaslatokat. "Nem számít, hogy hat perc, hat nap vagy hat hét múlva, de keresztül fogjuk vinni!" - mondta az elnök újságíróknak a tárgyalást követően.
A Biden vezette kabinet számára további problémákat okozhat, hogy bár ő csütörtökön aláírta azt a törvényt, amely ideiglenesen - december 3-áig - biztosítja a kormányzat finanszírozását, a jogszabály nem tartalmazza a 28 400 milliárd dolláros adósságplafon megemelését. Ezt ugyanis a republikánusok elutasították.
A képviselőház demokrata politikusai szerdán egy önálló törvényjavaslatot terjesztettek elő, amely - immáron külön jogszabályként - 2022 decemberéig felfüggesztené az adósságkorlátot. Chuck Schumer, a szenátus demokrata frakciójának vezetője azt mondta, a törvényjavaslatot a szenátus elé terjeszti, de szinte biztos abban, hogy a republikánusok "blokkolni fogják azt". Az Egyesült Államok október folyamán fizetésképtelenné válhat a felhalmozott óriási államadóssága miatt, ha nem emelik meg vagy nem törlik el a szövetségi adósságplafont.
Janet Yellen pénzügyminiszter kedden levélben szólította fel a kongresszust, hogy emelje meg a kormány hitelfelvételi korlátját. Yellen arra figyelmeztette a törvényhozókat, hogy amennyiben október 18-ig nem emelik fel az adósságkorlát szintjét, "akkor az Egyesült Államok (...) valószínűleg pénzügyi válsággal és gazdasági recesszióval fog szembesülni."
Az Európai Bizottság 10,8 millió euró (mintegy 4,2 milliárd forint) rendkívüli támogatást javasol a magyar gazdáknak. 
