Az úgynevezett „gyűlölet-bűncselekmények” száma az FBI adatai szerint tavaly 12 éves csúcsra ugrott az Egyesült Államokban. Gyűlölet-bűncselekmény (angolul „hate crime”) alatt olyan bűncselekményeket értünk, amelyekben a tett elkövetésének indoka az áldozat valamely társadalmi csoporthoz tartozása. A gyűlölet-bűncselekmények áldozatai legtöbbször a faji, etnikai, nemzeti, vallási, szexuális orientáció, nemi identitás vagy fogyatékosság szerinti kisebbségi csoportok tagjai közül kerülnek ki.
Mik az okok?
Szakértők szerint ezen bűncselekmények megugrása összefüggésben van a COVID-19 járvánnyal - és az ezzel összefüggő gazdasági válsággal -, a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány felhevült hangnemével, amely az országot még inkább polarizálta. A demokraták gyakran Trumpot teszik felelőssé a rasszista cselekmények megnövekedéséért, különösen, mert a volt elnök szimpatizál a fehér felsőbbrendűség eszméjével és a kínaiakat felelőssé teszi a koronavírusért („China-virus”).
Az viszont figyelemreméltó, hogy az antiszemita incidensek elmúlt időszakban tapasztalható emelkedése az USA-ban főként a baloldali táborhoz köthető. Különösen májusban volt ez érzékehető, az izraeli-palesztin fegyveres eszkaláció időszakában. Mindezek gyakran Izrael-ellenes tüntetésekből indultak ki és aztán zsidók, illetve zsinagógák elleni támadásokban végződtek.
Különösen Ilhan Omar demokrata kongresszusi képviselő tűnik fel folyamatos antiszemita megnyilvánulásaival. Feltűnő módon a demokrata párt vezetése toleránsnak bizonyul vele, ellentétben akkor, amikor a republikánus rasszizmust kellett elítélniük. A baloldal szintén kesztyűs kézzel bánik a „Black Lives Matter” egyes vezetőinek antiszemitizmusával.
A fehér felsőbbrendű eszme megerősödése
Daryl Johnson amerikai belbiztonsági szakértő már egy 2009-es tanulmányában kiemelte az erősödő szélsőjobboldali mozgalmak erejét az USA-ban. Ami igazán feldühítette a jelentés konzervatív kritikusait, az Johnson azon megállapítása volt, miszerint a hazatért iraki és afgán veteránok elsőrangú célpontjai lettek a szélsőjobb beszervezési kampányainak.
Napjainkban egyre több republikánus vezető (beleértve Dan Patrick texasi kormányzót, Matt Gaetz floridai- és Scott Perry pennsylvaniai kongresszusi képviselőt) már nyíltan vallják a korábban csak szélsőjobboldaliak által hangoztatott állítást, miszerint a demokraták le akarják cserélni a fehéreket az USA-ban.
Nem véletlen, hogy Merrick Garland legfőbb ügyész májusban „a fehér felsőbbrendűséget támogatókat” nevezte a legnagyobb amerikai belföldi terrorista veszélynek. Idegesen szólalt meg ebben a hónapban Christopher Wray, az FBI igazgatója is, aki bejelentette, hogy 2020 tavasza óta „megkétszereződött hivatalának leterheltsége belföldi terrorista ügyekkel”.
Több, mint figyelemre méltó, hogy júliusban a dallasi republikánus országos nagygyűlésére (Conservative Political Action Conference, CPAC) olyan politikai rohamosztagosok kaptak hivatalosan meghívót, mint a Proud Boys, a Three Percenters és az Oath Keepers. Ezzel kapcsolatban tudnunk kell, hogy a kanadai kormány idén februártól a Proud Boys-t, az Atomwaffen Divisiont, a Russian Imperial Movementet, a Three Percenters-t és az Aryan Strikeforce-t „terrorista szervezetként” tartja nyilván.
A január 6-i Kongresszus elleni támadás utóélete
Elnöki rendelet útján akarja elérni Jackie Speier demokrata képviselő, hogy minősítsék a fehér felsőbbrendűség hirdetését és az erőszakos szélsőségességet nemzetbiztonsági fenyegetésnek.
Erre a képviselőháznak a fegyveres szolgálatok személyzeti albizottságát vezető Speier levélben kérte Biden elnököt. Arra is javaslatot tett, hogy a szövetségi ügynökségek világítsanak át minden katonai újoncot, illetve kormányzati biztonsági engedélyekért folyamodókat, hogy a közösségi oldalakon vannak-e kapcsolataik szélsőséges csoportokkal.
Speier, aki levelét Lyod Austin védelmi miniszternek és Avril Hainesnek, a hírszerzés vezetőjének is címezte, azzal érvelt, hogy a közösségi oldalak megfelelő platformot nyújtanak a belföldi terrorista csoportoknak az új tagok toborzására és az erőszakos cselekmények szervezésére. Ennek ellenére a katonai toborzásnál a jelentkezők internetes tevékenységét nem ellenőrzik, ahogy a biztonsági engedélyeztetési folyamatoknál sem.
Biden már nem sokkal beiktatása után utasította kabinetét a belföldi terrorizmus jelentette veszély teljes kiértékelésére, amit a hírszerzés vezetőjének hivatala, a belbiztonsági tárca és az FBI közösen végez.
A belbiztonsági minisztérium egyébként még január végén riasztást adott ki Trump volt amerikai elnök választási veresége miatt elégedetlenkedő erőszakos szélsőségesek jelentette fenyegetés miatt. Arra figyelmeztettek, hogy az erőszakcselekmények fokozott veszélye még hetekig kitarthat Biden sikeres beiktatását követően, és a Capitolium ostroma felbátoríthatta a belföldi szélsőségeseket arra, hogy kormányzati intézmények vagy tisztségviselők ellen támadásokat hajtsanak végre.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 604,28 pontos, 0,6 százalékos emelkedéssel, 101 990,76 ponton zárt pénteken. 
