A beszámolók szerint Berlin írásbeli javaslatot terjesztett az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elé, amely hétfőn újabb válságtanácskozást tart. A javaslat egyik fő eleme szerint a görög parlamentben törvényt kellene alkotni arról, hogy az állami bevételek felhasználásának első számú célja az államadósság csökkentése. Az elképzelés szerint ez segítene meggyőzni a magánhitelezőket arról, hogy Görögország rendben törleszti majd tartozásait, miután megállapodásra jut az adósság egy részének elengedéséről a bankokkal és a biztosítókkal.
A javaslat másik fő eleme a költségvetési biztosi intézmény felállítása. A javaslat szerint a biztost az eurócsoport, az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa nevezné ki. Feladata az államháztartási törvény végrehajtásának ellenőrzése a nemzetközi hitelezők - az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - által képviselt elvek alapján. A biztos felülbírálhatná a görög állami szervek valamennyi olyan döntését, amely megítélése szerint veszélyezteti az államháztartási célok elérését.
A görög kormány kategorikusan visszautasította a javaslatot, és az Európai Bizottság is elvetette az elképzelést. Az Európai Bizottság elutasítja azokat az elképzeléseket, hogy egyes országoktól, most mindenekelőtt Görögországtól megvonhassák a költségvetési függetlenséget. A testület egy meg nem nevezett szóvivője elmondta, hogy a bizottság elkötelezett ellenőrző képessége további erősítése mellett, és a helyszínen már fejleszti is e képességét. A végrehajtás azonban teljes mértékben a görög kormány felelőssége, amely az állampolgárainak és a saját intézményeinek tartozik elszámolással.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke viszont támogatólag nyilatkozott. A német szociáldemokrata Schulz a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lapnak azt mondta: a görögöknek "együtt kell élniük azzal, hogy akik sok pénzzel támogatják az ország szanálását, azok a pénz elosztására vonatkozó döntésekben is részt vesznek", ami a szuverenitás "időben korlátozott szűkítését" jelenti.
Becslések szerint Gáza újjáépítése a becslések szerint 30-40 milliárd dollárba kerül, és a második világháború óta nem látott mértékű erőfeszítést igényel. 
