Az összesítés szerint az üzleti bizalmi index értéke a márciusi mínusz 1,8-ról mínusz 27,2-re csökkent. A fogyasztói bizalmi index változása ennél is jelentősebb, mínusz 12,1-ről mínusz 49,8-ra esett. A GKI a járvány gazdasági hatásaival magyarázza a visszaesést. Korábban még soha nem fordult elő egy hónap alatt 10 százalékosnál nagyobb mérséklődés - írták. Az üzleti szférán belül minden ágazat várakozásai jelentősen romlottak. Legnagyobb mértékben, csaknem 35 ponttal a szolgáltatásoké, de a legkevésbé érintett ipariaké is mintegy 20 ponttal.
Az iparban a termelési kilátások és a rendelésállomány megítélése egyaránt sokkal rosszabb lett, egyedül a készletszintről alkotott vélemény javult kissé. A termelés bővülésére csupán a vállalatok 5 százaléka számít a márciusi 21 százalék után, míg a csökkenéstől tartók aránya 18 százalékról 65 százalékra nőtt, az ipari bizalmi index 11 éves mélypontra esett.
Az építőipari bizalmi index 7 éves mélypontra esett. Áprilisban a mélyépítő cégek várakozásai összeomlottak, de a magasépítőké sem javult. Romlott az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség, és a rendelésállományok értékelése is.
A kereskedelmi bizalmi index 2009 elején volt alacsonyabb a mostaninál. Az eladási pozíció, a rendelésállomány és a készletszint megítélése egyaránt sokat romlott. 2009 márciusának történelmi mélypontjától az eladói kilátások még távol vannak, ám a rendelésállományt még soha nem látták ilyen alacsonynak a cégek. Áprilisra a szolgáltató szektor vált a legpesszimistábbá, noha az előző hónapban a leginkább derülátónak tűnt. Főképp a forgalmi várakozások romlottak.
A foglalkoztatási hajlandóság az elmúlt több mint hat évben pozitív volt, vagyis a létszámbővítést többen terveztek, mint leépítést. Áprilisra ez is negatív tartományba került, legnagyobb mértékben az iparban. A gazdasági kilátások megítélése ugyanakkor a foglalkoztatáshoz képest is nagyobbat esett, megközelítve 2009 legrosszabb hónapjainak szintjét.
A lakosság leginkább a munkanélküliség emelkedésétől tart, de a gazdasági kilátásokat is kedvezőtlennek látja. A fogyasztók tartanak az inflációtól is, ráadásul a saját várható pénzügyi helyzetüket is kedvezőtlenebbül ítélik meg. Az áremelési törekvés minden ágazatban csökkent, csak a kereskedelmi cégeknél nem változott, mivel az áremelésre és árcsökkentésre számítók aránya egyaránt csökkent - olvasható a közleményben.
Minden második magyar rendszeresen él át negatív stresszt. 
