A horvát kormány hétfőn elfogadta a 2023-as költségvetés tervezetét, amely 2,3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 0,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A kormány a bevételeket 24,9 milliárd euróra (1016 milliárd forint), a kiadásokat 26,7 milliárd euróra (1090 milliárd forint) tervezi.
Marko Primorac pénzügyminiszter a kormányülést követő sajtótájékoztatón elmondta: idén várhatóan 5,7 százalékkal nő a gazdaság, jövőre viszont csak 0,7 százalékos, 2024-ben 2,7 százalékos, 2025-ben pedig 2,6 százalékos növekedéssel számolnak. Hozzátette: az előrejelzések szerint a GDP-arányos államadósság mértéke a 2021. évi 79,8 százalékról 2022-ben 8,5 százalékponttal 71,3 százalékra mérséklődik, majd 2023-ban 69 százalékra csökken.
A számítások szerint a hiány jövőre eléri a GDP 2,3 százalékát. A jegybank az idén 10,4 százalékos inflációval számol éves szinten, amely 2023-ban 5,7 százalékra mérséklődik.
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormányülésen elmondta: azt szeretnék, ha 2023-as költségvetés továbbra is a koronavírus okozta járvány, az infláció és az állampolgárok életszínvonalát fenyegető egyéb veszélyek mérséklését szolgálná, továbbá megőrizné a gazdaság működését és fejlődését.
Emellett a kabinet garantálni akarja az állampolgárok biztonságát azzal is, hogy tovább emeli a béreket és a nyugdíjakat - hangsúlyozta a kormányfő. Hozzátette: a szakszervezetekkel már megállapodtak arról, hogy idén hat, jövőre két százalékkal növelik a fizetéseket a közszférában.
Kiemelte: a jövő évi költségvetés nemcsak a válságkezelést veszi figyelembe, hanem azt is, hogy Horvátország január 1-jén bevezeti az eurót, és csatlakozik a schengeni övezethez. Ez szavai szerint megváltoztatja az ország nemzetközi helyzetét, valamint hatással lesz a jövőben a gazdaságára és a fejlődésére.
A zágrábi kormány a jövő évi költségvetés tervezetét euróban fogadta el. A javaslatot elküldik az Európai Bizottságnak, a horvát parlament pedig várhatóan november végén szavaz róla.
(MTI)
Az iráni ellentámadás nem igazán tud átjutni a légvédelmi rendszereken, de az anyagi károk mellett már személyi sérülések és néhány haláleset is köthető hozzáju 
