Az elnök egyben részletesebb utazási figyelmeztetéseket rendelt el a külföldre tartók számára. A rendelet lehetővé teszi a kormányzati szervek számára, hogy pénzügyi szankciókat vagy utazási tilalmat vezessenek be olyan külföldi tisztviselőkkel vagy nem állami szereplőkkel szemben, akik részt vesznek amerikaiak igazságtalan fogva tartásában.
Az amerikai kormányzatot egyes ügyekben tétlenséggel vádolják, különösen egyes családok, amelyek szeretteik hazahozatalát szeretnék elérni. Ilyen Brittney Griner kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó ügye, akinek oroszországi fogva tartására fokozott figyelem irányult.
A most elfogadott rendelet a túszok visszaszerzéséről és a túszejtés elszámoltathatóságáról szóló Robert Levinson-törvény egy szakaszára támaszkodik, amely a 15 évvel ezelőtt Iránban eltűnt és mára halottnak tekintett, nyugalmazott FBI-ügynökről kapta a nevét. Ez felhatalmazza az elnököt arra, hogy szankciókat, köztük vízummegvonást szabjon ki olyan személyekre, akikről úgy vélik, részt vesznek amerikaiak jogtalan fogva tartásában.
A rendelet egy másik eleme arra utasítja a szövetségi ügynökségeket, hogy jobban osszák meg a fogvatartottak családjaival az információkat és a hírszerzési információkat az ügyük aktuális állásáról és a szeretteik hazajuttatására irányuló erőfeszítésekről.
Ezenkívül a washingtoni külügyminisztérium új kockázati jelzővel egészíti ki az országspecifikus utazási tanácsokat, hogy figyelmeztesse az utazókat, mely országokban áll fenn fokozottan a fogva tartás kockázata.
A minisztérium már eddig is használt külföldi utazási kockázati mutatókat egyebek között a bűnözés, az egészségügy és az emberrablás kategóriáira. Az új kockázati jelzőt - amely a "D" jelzést kapja, ami a fogva tartásra utal - egyelőre a következő országokra alkalmazzák: Mianmar, Kína, Irán, Észak-Korea, Oroszország és Venezuela.
A bebörtönzött amerikaiak hozzátartozói ezen a héten Washingtonban gyűlnek össze, hogy leleplezzék a fogvatartottak tiszteletére készült falfestményt. A kormányzat tisztviselői nem közölték, hogy Biden találkozik-e a családokkal.
Jonathan Franks, a túszok és fogvatartottak érdekeit képviselő Hozzuk haza a családjainkat kampány (Bring Our Families Home Campaign) szóvivője közleményében azt írta, hogy a "családok továbbra is várják a választ kérésükre, hogy találkozzanak Biden elnökkel".
Franks azt mondta: a Fehér Ház ahelyett, hogy érdemben tárgyalna a családokkal, végrehajtó intézkedést hoz.
Nem ilyen napról álmodtak a befektetők. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
