Az Amerikai Egyesült Államok tagállamainak már több mint fele eltörölte vagy hivatalosan felfüggesztette a halálbüntetést. Idén márciusban Virginia lett az első a déli államok közül, amely beszüntette a halálbüntetést, ezzel 23-ra emelve azon államok számát, amelyek végleg eltörölték ezt a gyakorlatot. További három államban pedig a kivégzések moratóriumát rendelték el – írja a The Guardian.
A Halálbüntetési Információs Központ (DPIC) szerint egyre nő azon államok száma, ahol a halálbüntetést már nem fogadják szívesen. Ezzel párhuzamosan rekord alacsony számú új halálos ítéletet hoztak 2021-ben (18), és a legkevesebb kivégzést hajtották végre1988 óta (11).
De azért sajnos ez nem ilyen egyszerű. Ahogy a "bírósági gyilkosságok" iránti vonzalom általában csökken, azok az államok, amelyek mégis ragaszkodnak hozzá, furcsa aberrációkat mutatnak annak alkalmazásában.
"A maroknyi állam, amely továbbra is szorgalmazza a halálbüntetést, kirívó helyzeteket generál, amelyek gyakran figyelmen kívül hagyják a szabályszerű eljárásokat és félreértelmezik a kivégzéseket, mert a rasszizmus, valamint az elfogult büntetőjogi rendszer árnyékában élnek" - mondja a DPIC ügyvezető igazgatója, Robert Dunham.
Idén öt állam, valamint az Egyesült Államok kormánya öltek meg rabokat, hét állam pedig új halálbüntetéseket szabott ki. Három állam - Alabama, Oklahoma és Texas – különösen rossz hírű, az összes halálbüntetés felét, egyben a 11 kivégzés nagy részét ők tették ki.
Oklahomában az elmúlt hat év első kivégzését meghiúsították, miután John Grante-nak görcsölni kezdett a gyomra és hányt az ominózus pillanat előtt. A The Guardian kikutatta, hogy egy másik halálbüntetéssel sújtott állam,
Arizona több ezer dollárt költött arra, hogy hidrogén-cianidot szerezzen be gázkamrájához, ugyanazt a halálos vegyszert, amelyet a nácik Auschwitzban használtak.
A rasszizmus mai napig jellemző az ítéletekre
A rasszizmus pedig az Egyesül Államok halálbüntetésének kezdete óta jellemző, ennek gyökerei a rabszolgaságban és a faji terror-lincselésben gyökereznek. A 18 új halálbüntetésből tízet (56 százalék) színes bőrű foglyoknál ítéltek meg, míg a kivégzett halálraítéltek ugyanennyi százaléka (11-ből hat) afroamerikai volt.
Évszázados torzulást tükröz, hogy az idei új halálos ítélettel végződő kivégzések áldozatai közül négy esetből három fehér volt. Fekete áldozat egyetlen olyan ügyben sem volt, amely fehér személyt ítélt volna halálra. A borzalmak más vonatkozásban is bővelkednek a halálbüntetés-végrehajtásával kapcsolatban. Ez volt az az év ugyanis, amikor a meggyilkolt foglyok mentális fogyatékosságát érzéketlenül figyelmen kívül hagyták.
Amint Ngozi Ndulue, a DPIC igazgatóhelyettese rámutatott, egy kivételével az idén kivégzett foglyok súlyos mentális hátrányokban szenvedtek, beleértve az agysérülést vagy -károsodást, lelki betegséget, értelmi fogyatékosságot, vagy hátborzongató gyermekkori elhanyagoltságot, illetve bántalmazást.
„Igaz, hogy egyre kevesebb kivégzést látunk, de azok, amelyek megtörténnek, azt bizonyítják, hogy nem a halálbüntetés a legrosszabb számukra, mert szinte a legsebezhetőbbekkel, legkiszolgáltatottabbakkal történik meg” – mondja.
A Trump-éra utolsó napjainak furcsasága
Talán a legerősebb érv a halálbüntetés ellen az, hogy ártatlan emberek megölésének kockázatával jár, és 2021-ben bőven volt ok ezen elgondolkodni. Az év során ugyanis két halálraítéltet felmentettek, de 186 emberről csak utólag derült ki, hogy ártatlan. A DPIC rámutat, hogy mindez az elmúlt 50 évben végrehajtott nyolc kivégzésre jutó egy felmentéssel egyenértékű. Mindkét idei felmentett, Eddie Lee Howard és Sherwood Brown Mississippiből származott, és DNS-teszt segítségével szabadították ki őket, miután mindketten 26 évig éltek halálraítélt állapotban.
A 2021-es éves rekord egy korábbi érából származó furcsaságot tartalmaz, a Trump-kormányzat utolsó napjaiban végrehajtott kivégzések formájában. Három szövetségi halálraítéltet öltek meg kevesebb, mint 10 nappal Joe Biden beiktatása előtt, annak részeként, hogy Donald Trump hat hónap alatt 13 kivégzést akart végrehajtani.
Akik 2021-ben a Trump-kormányzat kezei között halt meg, az Lisa Montgomery, egy elmebeteg nő, aki egy életen át szenvedett el kínzással egyenértékű bántalmazást. Kivégezték a súlyosan értelmi fogyatékos Corey Johnsont, valamint Dustin Higgs-t, aki vitathatatlanul nem ölt meg senkit.
Biden januári hivatalba lépése óta nem történt újabb szövetségi kivégzés, és júniusban Merrick Garland amerikai főügyész hivatalos szünetet jelentett be, hogy időt adjon az Igazságügyi Minisztérium politikájának felülvizsgálatára. A halálbüntetés elleni harcosok abban reménykednek, hogy a Biden-kormány megszünteti a szövetségi halálbüntetést, és életfogytiglani börtönbüntetésre változtatja a fennmaradó 45 szövetségi halálraítélt büntetését. Bár eddig ennek semmi jele.
Magyarországon három évtizede nincs halálbüntetés
2020-ban volt 30 éve, hogy Magyarországon az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. E döntés előtt két évvel, 1988. július 14-én hajtották végre hazánkban az utolsó halálos ítéletet az előre kitervelten és nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt elítélt, 28 éves Vadász Ernőn, akit a Budapesti Fegyház és Börtön udvarán akasztottak fel.
Dr. Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság egykori bírója a 24.hu cikkében gyűjtötte össze a halálbüntetés eredetét, fajtáit, és az ezzel kapcsolatos megosztottságot. Arról is ír, hogy számos tanulmány született arról, hogy a közhiedelemmel ellentében a bűnesetek számát vagy súlyát nem befolyásolja, hogy egy adott országban van-e halálbüntetés, vagy nincs. Egy amerikai felmérés szerint a megkérdezett kriminológusok több, mint 88 százaléka szerint nincs elrettentő ereje a halálbüntetésnek.
Az abolicionisták, vagyis a halálbüntetést ellenzők évszázadok óta állítják, hogy nem a büntetés súlyosságának, hanem a büntetés elkerülhetetlenségének és a gyors eljárásnak van igazán elrettentő, visszatartó hatása. A volt bíróbő emlékeztet a móri mészárlásra, amikor 2002-ben nyolc embert gyilkoltak meg a helyi bankfiókban. A bűntett egyik elkövetőjeként Kaiser Edét "azonosították", és jogerősen életfogytiglani fegyházra ítélték. Öt évvel később megkerültek az igazi elkövetők, és 2009-ben Kaisert felmentették a móri tömegmészárlás vádja alól (más bűncselekmények miatt egyébként 18 évre ítélték). Dr. Sándor Zsuzsa szerint ha lett volna halálbüntetés Magyarországon, Kaisert – a móri ügyben ártatlanul – halálra ítélték volna.
A Policy Solutions 2018-ban készített felmérése szerint a magyarok 54 százaléka állítaná vissza a halálbüntetést.
Ám a halálbüntetést Magyarországon visszaállítani nem lehet, hiszen hazánk aláírta az Európai Emberi Jogi Egyezményt, amely kifejezetten tiltja a halálbüntetést: „senkit sem lehet halálra ítélni vagy kivégezni”. Az élethez való jogot Magyarország 2011-ben elfogadott alaptörvénye is az ember elidegeníthetetlen jogának ismeri el.
Az pedig, hogy némely politikusok (Orbán Viktor, Rogán Antal, Kósa Lajos), olykor felelevenítik a témát, Dr. Sándor Zsuzsa szerint nem más, mint politikai blöff, hangulatkeltés, hiszen pontosan tudják, hogy ebben a kérdésben semmiféle mozgástere nincs a tagállami, ez esetben a magyar törvényhozásnak.
Az INA horvát olajipari vállalat pénteki közgyűlése 168 millió euró osztalék kifizetéséről döntött, ami részvényenként 16,80 eurót jelent. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
