Egyértelműen szándékos cselekmények okozták az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken a szivárgást, amely nem lehetett baleset következménye - jelentette ki kedden este Mette Frederiksen dán miniszterelnök.
"Mostanra a hatóságok egyértelműen úgy értékelik, hogy szándékos cselekményekről van szó. Nem baleset volt"
- húzta alá Frederiksen koppenhágai sajtótájékoztatóján.
"Egyelőre nincsenek értesüléseink arról, hogy ki állhat e cselekmény hátterében" - mondta a dán vezető, hozzátéve, hogy a hatóságok nem tekintik közvetlen katonai fenyegetésnek a történteket.
Dan Jörgensen energiaellátási miniszter azt közölte, hogy robbanások okozták hétfőn a károkat. Hozzátette: a 70-90 méteres mélységben található vezetékeken keletkezett lyukak mérete arra utal, hogy azokat semmiképpen nem okozhatta baleset.
Dánia az érintett tengeri térséget lezárta a hajózás elől, és egy kisebb repüléstilalmi övezetet is létesített. A felhajtóerő csökkenése miatt ugyanis a hajók elsüllyedhetnek, másrészt a felszín metánnal telített, ami robbanásveszélyes.
Nem sokkal korábban Björn Lund, a svéd szeizmológiai hálózat (SNSN) szakembere a svéd SVT közszolgálati televíziónak nyilatkozva közölte: kétség sem férhet ahhoz, hogy ezek robbanások voltak, s nem földrengésről vagy földcsuszamlásról van szó. Hangsúlyozta, hogy a robbanások a vízben történtek, nem pedig a tengerfenék alatti kőzetben.
A vezetékrendszerek Oroszországot és Németországot kötik össze a Balti-tenger alatt. Mindkét vezetékpár üzemen kívül van. Az Északi Áramlat-1 azért, mert az orosz fél augusztusban leállította a földgázszállítást, az Északi Áramlat-2 pedig azért, mert a német fél Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja miatt februárban leállította a rendszer üzembe helyezési eljárását.
(MTI)
Először jár az Alphabet bevétele 400 milliárd dollár felett. 
