A svéd közszolgálati tévé szerint az elmúlt 36 órában svéd és dán szeizmológusok több robbanást is észleltek a Balti-tenger mélyén, méghozzá az Északi Áramlat gázvezetékek – az elvileg működő 1-es és az engedélyezés előtt jegelt 2-es – körül, számolt ba a brit Guerdian alapján a telex.
A brit forrást idéző portál szerint a Svéd Földrengéskutató Hálózat egyik szeizmológusa azt nyilatkozta, hogy „minden kétséget kizárólag” erős víz alatti robbanásokat észleltek; az első robbanást vasárnap éjjel 2 óra körül, a másodikat hétfő este 7 óra körül.
A robbanások koordinátai megegyeznek a kedden bejelentett két gázszivárgás helyadataival, tehát több mint valószínű, hogy a két eseménynek köze van egymáshoz. Az egyik szivárgás – vagyis most már úgy tűnik: robbanás – eredményeképp felszínre került, egy kilométer átmérőjű folt keletkezéséről a dán haditengerészet videót is készített.
Keddi sajtóhírek szerint Svédország és Dánia sürgős vizsgálatot kezdeményezett kedden az ismeretlen eredetű balti-tengeri gázszivárgásokkal kapcsolatban, amelyeket a két ország közelében húzódó két orosz gázvezetékben észleltek, írta az MTI. A svéd tengerészeti hatóság figyelmeztetést adott ki az Északi Áramlat-1 vezeték két ponton való szivárgása miatt nem sokkal azután, hogy a közeli Északi Áramlat-2 vezetéken is szivárgást észleltek, ami arra késztette Dániát, hogy eltanácsolja a hajókat a vezeték öt tengeri mérföldes körzetéből.
A Der Tagesspigel német lap kedden azt írta, a német szövetségi kormány szerint "célzott támadás" okozhatott szivárgást a földgázvezetéken.
Nagyon korai lenne még azt találgatni, hogy mi okozhatta a szivárgást az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 földgázvezetéken - közölte kedden Tim McPhie, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős szóvivője a testület sajtótájékoztatóján.
A szóvivő elmondta: a bizottság figyelemmel kíséri a helyzet alakulását, és mérlegelik a szivárgásoknak a tengeri hajózásra és a környezetre gyakorolt hatásait. Arra az újságírói kérdésre válaszolva, mely szerint a szivárgások gyanúsan egybeestek a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, Baltic Pipe nevű vezeték felavatásával, McPhie hangsúlyozta: még korai bármilyen egybeesésből következtetéseket levonni.
Eric Mamer uniós szóvivő megerősítette: "a bizottság nem találgathat, hogy szabotázs történt-e vagy sem, mivel nem áll rendelkezésünkre olyan információ, amelyből megállapíthatnánk, mi okozta a szivárgást".
Az eladók egy része tudatosan 2026 elejére időzítette a piacra lépést. 
