Az elhibázott szankciós politika és a szankciós infláció folyományaként kialakult rendkívüli pénzpiaci környezetben a kamatok drasztikusan megnövekedtek, ezért a kormánynak folyamatosan rendkívüli és jelentős segítséget nyújtó intézkedéseket kell hoznia a családok megvédése érdekében - tette közzé a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleményét az MTI.
Annak apropóján, hogy a kormány 2023. június 30-ig meghosszabbította a 2022 januárjában bevezetett kamatstopot, valamint arról is döntött, hogy kiterjeszti annak hatályát. Ennek értelmében a kamatstop már a legfeljebb 5 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal nyújtott, államilag nem kamattámogatott jelzáloghitel-szerződéseket is megvédi a drasztikus kamatnövekedéstől.
Összességében így a kamatstop már 350 ezer családot véd meg attól, hogy szankciós kamatfelárat kelljen fizetnie, amelyből 284 ezret tesz ki a kamatstop hatálya alá eddig is tartozók száma (őket érinti a hosszabbítás), valamint további 66 ezret az újonnan érintettek köre (rájuk vonatkozik a kiterjesztés).
A kormány döntése értelmében a szankciós kamatfelár a családoknál marad, ami számukra 2022-ben 80 milliárd forintot jelent, 2023 első félévében pedig több mint 60 milliárd forintot ér el. Ez a 140 milliárd forintnyi támogatás marad tehát a családok zsebében. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kamatstopnak köszönhetően 2022-ben egy család 282 ezer forintot takarít meg, 2023 első félévében pedig 174 ezer forintra tehető az az összeg, amit a kormány intézkedésének köszönhetően nem kell kamatként megfizetnie. Megállapíthatjuk, hogy 2023 első félévében a kamatstop intézménye nélkül egy átlagos család törlesztőrészlete 55 százalékkal emelkedne.
A kamatstop intézményének megszűnését követően a kamatok a szerződésekben meghatározott szintre állnak vissza. A döntés a pénzügyi szektornak is előnyös, hiszen a bedőlő hitelek komoly kockázatot jelentenének minden szereplő számára - állítja a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közleménye.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
