Magyarország pénzügyei rendezettek, a költségvetés továbbra is stabil lábakon áll. A kormány Európa legnagyobb adócsökkentési programját hajtja végre, miközben változatlanul elkötelezett a fiskális fegyelem fenntartása, az államadósság és a költségvetési hiány csökkentése mellett – írta az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt úgynevezett központi alrendszerének július végi helyzetéről hétfőn kiadott részletes tájékoztatójának bevezetőjében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Kiemelték: 2025 első hét hónapjában a fogyasztáshoz kapcsolódó adók 9 százalékkal bővültek az előző év azonos időszakához képest. Az idei évi 4,1 százalékos várható ESA-hiányhoz tartozó várható éves pénzforgalmi hiány 4774,0 milliárd forint. A központi alrendszer július végi 2786,4 milliárd forint hiánya ennek 58,4 százaléka, ami a módosított hiánycél tarthatóságát jelzi – írták. 2025 júliusában (egy hónap alatt) a központi alrendszer 12,8 milliárd forint hiánnyal zárt, szemben az előző évi azonos havi 213,0 milliárd forintos többlettel. Az első hét havi hiányon belül a központi költségvetés 2779,9 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 89,1 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 95,6 milliárd forintos hiányt mutattak. A központi alrendszer adó- és járulékbevételei az előző év azonos időszakához viszonyítva 8,6 százalékkal magasabban alakultak.
Július végéig a költségvetés 2726,3 milliárd forint kamatkifizetést teljesített, ami 509,3 milliárd forinttal magasabb az előző évi azonos időszaki teljesítésnél. Ezt egyes lejáratok eltérő kamatfizetési időpontja, valamint az államadósság eltérő szerkezete okozza – jegyezte meg az NGM. Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatásokra fordított, összesen 1561,6 milliárd forint kifizetés 234,6 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakánál. Ezt az úthálózat rendelkezésre állási díjak esetében egyes felújítási és nagykarbantartási munkák, míg a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap kiadásai kapcsán a víziközmű-szolgáltatók részére történt többletkifizetések okozták.
Meghaladták a tavalyi összeget a nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is. Július végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 4400,8 milliárd forint, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1732,0 milliárd forint kifizetése történt meg. A központi alrendszer július végi 23 394,9 milliárd forint összegű bevételei az előző év azonos időszakához képest 1355,9 milliárd forinttal, 6,2 százalékkal magasabb összegben alakultak. A központi alrendszer július végi 26 181,3 milliárd forint összegű kiadásai 1699,0 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát.
Magasabban teljesültek az egy évvel korábbihoz képest az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások és a kamatkiadások mellett, a babaváró támogatások, a költségvetési szervek kiadásai, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai és a helyi önkormányzatok támogatásai. A jelentés kitér arra is, hogy a központi költségvetés adóssága 2025. július végéig 4695,9 milliárd forinttal növekedett, amiből a nettó forintkibocsátás 2460,4 milliárd forinttal növelte az adósságot és segítette a költségvetési hiány finanszírozását. A nettó devizakibocsátás 2828,7 milliárd forint összegben járult hozzá a hiány finanszírozásához és a devizabetétállomány növekedéséhez. A forint árfolyamának az elmúlt év végéhez képest bekövetkezett erősödése az adósság devizában fennálló részének forintban számított nyilvántartási értékét 485,2 milliárd forinttal mérsékelte – közölte az NGM.
(MTI)
A Nemzeti Választási Iroda befejezte az összesítést. 
