Több mint másfélmilliárd forint, egészen pontosan 1,515 milliárd forint adót fizettek be idén május végéig az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szerint működő vállalkozások. Bár helyesebb, ha azt írjuk, hogy az eva szerint működött vállalkozások, ugyanis ez az adófajta 2019 végével megszűnt.
Akkor hogy lehet, hogy mégis van olyan, aki továbbra is fizeti ezt az adót?
Hát például úgy, hogy az eva-korszak lezárását követően még rendezni kellett a számlát az állammal, vagyis a még be nem fizetett adót el kellett utalni. De az sem kizárt, hogy véletlenül még bentragadtak a számlázási rendszerekben utalási megbízások, a kincstári eva-számla pedig tudta fogadni ezeket a pénzeket, hiszen még mindig nyilvántartják ezt az adót a költségvetés bevételei között.
Csak májusban 70 millió forint evát fizettek be az adózók. Eredetileg ez volt a társas vállalkozások bevallásának és az előző év decemberi (időközben eltörölt) adófeltöltési kötelezettségkor még be nem fizetett különbözet elutalásának a határideje. Aztán a kormány - látva az eva agonizálását, amit a kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetése okozott - úgy döntött, hogy már nem engedni bővülni a evások táborát, majd tavaly az a döntés született, hogy 2020-tól megszüntetik ezt az adófajtát.
Idéntől tehát vagy más formában kell már működniük ezeknek a vállalkozásoknak, vagy be kellett fejezniük a tevékenységüket. Mindezek ellenére még mindig csorognak az eva-forintok a büdzsébe.
Brutálisan kevés adót hagytunk a boltokban
A május azonban nemcsak emiatt alakult érdekesen: a költségvetési bevételeken jól látszik, milyen puszítást végzett a gazdaságban a koronavírus-járvány. A negatív hatás egyértelműen kimutatható a társaságokhoz, illetve a fogyasztáshoz kapcsolódó adókon - a munkavállalók bére után fizetett szja ellenben "jól bírta" ezt a nehéz időszakot.
Így a személyi jövedelemadóból ha minimális, 2 milliárd forinttal is, de nagyobb volt a befizetés idén májusban, mint egy évvel ezelőtt. Eközben a társasági adónál 10,7 milliárd forinttal csökkent a bevétel, de a leginkább mellbevágó az általános forgalmi adó visszaesése volt: az egy évvel korábbi 288,9 milliárd forintról, 85,7 milliárdra csökkent az egyhavi bevétel idén.
Utóbbi egyértelműen a vásárlási korlátozásokra, valamint a bizonytalanná váló egzisztenciális helyzetben óvatossá váló - vásárlásait visszafogó - lakossági reakcióra vezethető vissza. Az élelmiszerboltokban még úgy, ahogy megmaradt a kereslet, de az egyéb üzletek nagyon megérezték a korlátozó intézkedéseket, jelentősen csappant a forgalmuk. Ezek mellett a cégek áfa-visszaigénylését megkönnyítő - felgyorsító - hatósági intézkedések is közrejtátszhattak a visszaesésben.
A társasági adónál érdemes kiemelni, hogy a május végi feltöltési - egyben bevallási és mérlegleadási - határidőt kitolták szeptember 30-ra. Ez ugyan nem kötelező, de sok cég él e lehetőséggel. A tao-bevétel a tavalyi 64 milliárd forintról 53,3 milliárdra apadt az előző hónapban.
Az szja-bevétel ellenben 229,4 milliárd forintról 231,3 milliárdra emelkedett. Nyilván nem a tavaszra időzített béremelések miatt, mert erre elvétve sem került sor, a fizetések visszavágásáról viszont sűrűn lehetett hallani ebben az időszakban. Az adó mégsem apadt, amiben az állami bértámogatási program - a csökkentett munkaidőre nyújtott támogatás - biztos szerepet játszott.
Az szja-ra nem kaptak kedvezményt vagy mentességet a dolgozók, nem úgy a foglalkoztatók a szociális hozzájárulási adó megfizetésére. A négy hónapra biztosított mentesség hatása állhat a szochó májusi alakulása mögött: a tavaly májusi 291,9 milliárd forint után idén kevesebb, 268,7 milliárd forint folyt be ezen a jogcímen az államháztartásba.
E négy meghatározó adóból 2019 májusában 874,2 milliárd forint bevétele volt a kincstárnak, idén 639 milliárd. Vagyis az előző évi 73 százalékát is alig érte el az idei adóbevétel, ami szintén rávilágít a járvány káros gazdasági következményeire.
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója bizakodó a jövőt illetően. 
